Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Nagy múltú települések az örök földjén
Nagy múltú települések az őrök földjén Vannak települések, amelyek történelme a szélesebb közösség szempontjából is érdekes, sokszínű, mindenképpen gazdagabb, mint az a legtöbb faluról elmondható. Ennek okát leginkább az adott térség társadalmi, kulturális és gazdasági helyzete befolyásolja, határozza meg. A ma Szlovéniához tartozó Muravidéken az egyik ilyen falu az egykori Őrihodos, a mai Hodos, összefonódva a szomszédos Kapornakkal, amely a tájegység magyarok lakta részének legészakabbra fekvő települése. Ennek köszönhető, hogy az alsólendvai székhelyű Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet - több szakintézménnyel, valamint a település magyar nemzeti közösségével és önkormányzatával együttműködve, azok hathatós anyag támogatásával - a település történelmi monográfiájának a kiadását örömmel vállalta. A tanulmánykötet legfontosabb célja az ismeretterjesztés, tehát olyan kötetet kívántunk az olvasóközönség elé tárni, amely a helybelieknek és érdeklődő szakembereknek egyaránt eligazodást, élvezetes olvasmányt nyújt. A trianoni határ a történelmi Őrséget három részre szabdalta. A tájegység ma Szlovéniához tartozó részének a legontosabb települése Hodos, amely határátkelőhely, vasúti állomáshely, turisztikai és kulturális érdekesség. A település lakosságának a többsége - a 20. század kíméletlen eseményei ellenére - még mindig magyar nemzetiségűnek vallja magát. A hodosiak szoros kapcsolatot ápolnak a magyarországi Őrség településeivel, valamint immár tíz esztendeje a csallóközi (szlovákiai) Hódossal. A történelmi monogáfia elkészítését több szakember vállalta. A 19. század előtti időszakra vonatkozó forrásanyag feldolgozását Benczik Gyula levéltáros, a Vas Megyei Levéltár munkatársa, valamint Kerman Branko, a muraszombati Területi Múzeum régésze karolta fel. Közigazgatási tekintetben a település szinte ezer esztendeig a történelmi Vas vármegyéhez tartozott. Érdekes adatok láttak napvilágot a kései középkor és az újkor időszakából is, azonban külön említésre méltó a magyar államalapítás utáni időszak rövid bemutatása. Ugyanis a mai Hodos vidéke is az ún. gyepűhöz, azaz a gyepűelvéhez tartozott, aminek a nyugati betörések elleni védekezésben különösen fontos szerepe volt a korabeli Magyar Királyság időszakában. 8
