Benczik Gyula et al.: Hodos és Kapornak története (Lendva, 2005)
Göncz László: A dualizmus korától a 20. század végéig
kérdéssel, és - egy főszolgabírói rendelet alapján - elfogadták a peronoszpóra elleni védekezésre vonatkozó szabályrendeletet. A rendelkezés - egyebek mellett - kötelezte a község határában található szőlőtulajdonosokat, hogy az 1893. évtől, május 1-je és június vége között rendszeresen elvégezzék rézgálicoldattal a permetezést (szódával és mésszel keverve). A hegybíróság elöljárói a képviselő-testületnek kötelesek voltak beszámolni az előírt kötelezettségek megvalósításáról. Azok a gazdák, akik a kiszabott feladatoknak nem tettek eleget, 3-5 forint büntetést voltak kötelesek fizetni a hegyközség pénztárába.19 A hodosi új gőzmalom épületének a megépítése a 19. század végén az érintettek, valamint a falu és a környékbeli települések életében is jelentős eseménynek számított. A Szentgotthárdi járás főszolgabírójához intézett levélből - amelyben az érdekeltek 1898. szeptember 13-án az építési engedély kiadását kérték - kiderül, hogy Frim Zsigmond malomtulajdonos, hodosi lakos és társai (Löwensohn Dávid és Majer József) a falu végén, a déli részen (a többi lakóháztól eléggé távol) egy téglából épített, cseréppel fedett, emeletes, három derékból álló gőzmalmot kívántak felépíteni. Az épület a malomból, a gépházból és egy irodából tevődött össze. A tervrajzot a körmendi okleveles építész, Tattárszky Gyula készítette (a tervrajz a 103. oldalon látható). Az új malomépítés tervét valamennyi érintett személy és a község elöljárósága is támogatta.20 A malom 1924-ig működött, ekkor Jandrasics István vette meg, aki kocsmát alakított ki az épületben. Hodos község képviselő-testülete 1894 tavaszán határozatot fogadott el mezőőr és erdőszolga munkahely létrehozásáról. A munkakör keretében a mezei veteményeket és az erdőket lelkiismeretesen őrizni kellett. Az esetleges kártevőket, garázdálkodókat a mezőőr köteles volt a községi bírónál bejelenteni. A mezőőr és erdőszolga fizetését a képviselő-testület 20 forintban állapította meg, amely összeget a földet, illetve erdőt birtokló gazdák - a földterületek nagyságrendjének megfelelő arányban - voltak kötelesek fizetni. A mezőőr a keletkezett kárról akkor is köteles volt beszámolni (az érintett gazdának is), ha az elkövetőt nem sikerült kinyomozni. A feladatkört vállaló személynek tilos volt a vadászat. A képviselő-testület az újonnan létrehozott munkakör ellátásával Könye Gergely hodosi lakost bízta meg.21 Egy esztendővel később - a mezőtörvényre hivatkozva - a mező- és erdőőr bérét 60 forintra emelték, és a feladatkörrel (három jelentkező közül) Könye Dánielt bízták meg.22 Néhány évvel később, 1899. szeptember 3-án a községi képviselő-testület úgy határozott, hogy „azon személy vagy annak gazdája, aki másnak a krumpliját, kukoricáját, szőlőjét tönkreteszi, vagy bármi nemű csekély kárt tenne, ellopná a gyümölcsöt vagy a gubacsot a fája alatt, megtapasztaltatik a mezőrendőri kihágási törvény kibővítése folytán, a képviselő-testület és elöljáróság határozata folytán az első alkalommal 10 forinttal büntettessék és ezen összeg a törvényszabta módon osztassék ki.”23 A következő évben (1900) a képviselő-testület ismételten tárgyalta 19) Hodos község jegyzőkönyve; 1892. június 10-i ülés 20) VaML - 9879/1898, Szentgotthárdi Főszolg. IV.428/b/4.c5 21) Hodos község jegyzőkönyve; 1894. április 23-i ülés 22) Hodos község jegyzőkönyve; 1895 március 19-i ülés 23) Hodos község jegyzőkönyve; 1899. szeptember 3-án 102
