Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)
Az étkezés rendje és alkalmai - Az emberélet fordulói és a hozzájuk kapcsolódó étkezési szokások
AZ ÉTKEZÉS RENDJE ÉS ALKALMAI 91 Ő a sok egyéb élelmiszer mellett fumut, azaz baba alakú kalácsot vagy babakalácsnak nevezett két rúdból álló kalácsot, esetleg egy szépen feldíszített kuglófot ajándékozott a megkeresztelt gyermeknek és családjának. A paszitára nem a gyermek ellátásával elfoglalt anya főzött, hanem a rokonságból kértek fel valakit főzőasszonynak. Ha nagyobb paszitát rendeztek és megengedhették maguknak, akkor „hivatásos” főzőasszonyt fogadtak. Egy-egy paszitára akár harmincán is összejöttek. Vendégfogadónak először a felszeletelt fumut tették az asztalra. Ezt a tyúkhúsleves, a főtt hús tejfölös tormával és paradicsommártással követte, utána pedig rétest vagy palacsintát tálaltak, végül pedig csirkepaprikást vagy pecsenyét. A kicsit módosabbaknál a 20. század második felében az is előfordult, hogy egészben sült malacot készítettek a keresztelői ebédre. A paszita alkalmával rengeteg kalács és sütemény került az asztalra: szilváskifli, rétes, palacsinta, egyszerű omlós sütemények, piskótatekercs, diós piskóta. Süteményt és kalácsot ugyanis nemcsak a háziak készítettek, a vendégek is hoztak ajándékba. A gyermeket, akit már elválasztottak, vagyis nem szoptatta többé az édesanyja, előbb tejes ételekkel, például forralt tejjel, tejes darával etették, majd mindinkább gyönge levesekkel, főzelékekkel, pépesített gyümölcsökkel. Mai gyermekközpontú világunkkal ellentétben a 20. század közepéig nem a Keresztelő. Rád amos, 1930-as évek. Hetes népi táplálkozása
