Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)
Az étkezés rendje és alkalmai - A naptári ünnepekhez kapcsolódó étkezési szokások
86 AZ ÉTKEZÉS RENDJE ÉS ALKALMAI Szilveszteri és újévi ételek A karácsonnyal még nem ért véget a decemberi ünnepek sora. Elkezdődött a két karácsony közének nevezett időszak, ami alatt a karácsony és az újév közötti napokat értették, amikor felkészültek az óév elbúcsúztatására és az újév köszöntésére. Az óév búcsúztatásához vezető időszakban jelentős állomás volt a János-nap, amit a Hetésben a legjelentősebb disznóölő napnak tartottak. Fontosnak vélték, hogy újévre legyen disznóhús, hogy mindenki jóllakottan menjen az új esztendőbe, mert ez a bőség a következő egész évet meghatározza. Napjaink ünneplési szokásaival ellentétben a szilveszter és az újév megünnepléséből az újév volt a nagyobb jelentőségű. Szilveszter estére, ha összejöttek a falusiak szórakozni, akkor egy kevés hurkát és kalácsot is sütöttek, bort ittak hozzá, de nagyobb lakomát nem rendeztek. Újév méltó megünneplése érdekében a háziasszony már újabb finomságok készítésén fáradozott. Az újévi ünnepi asztalon már a bőséget és termékenységet jelképező bab, lencse, mák voltak a főszereplők, és a mindig előre tartó, a szerencsét a földből kitúró disznó. Úgy tartották, újévkor nem szabad szárnyasból készült ételt enni, mert kirepülhet vele együtt a szerencse is az ablakon. Éppen ezért újévre előszeretettel főztek kocsonyát vagy húsoskáposztát, megkóstolták a prezborsot, azaz a disznósajtot, pecsenyét és hurkát sütöttek, kalácsot és aprósüteményeket készítettek. A ma divatosnak számító újévi étel, a szárma, azaz töltöttkáposzta csak az 1970-es években jött divatba délszláv hatásra. Szélesebb körű elterjedéséhez az is kellett, hogy egyre több családnak lett húsdarálója, amivel könnyen tudtak darált húst készíteni. A farsangi időszak táplálkozása A Lendva-vidéken és Hetésben is a vízkereszt és húshagyókedd közé eső farsangi időszak volt a lakodalmak tartásának fő szezonja. Étrendjét tekintve a farsangi időszakot lezáró húshagyókedd, a maskurázás napja emelkedett ki leginkább a többi nap közül. Erre a napra mindig igyekeztek valami különlegességet készíteni, például főtt csülköt vagy főtt-füstölt disznófejet. A főtt csülök vagy füstölt disznófej levébe tormát reszeltek és tejföllel behabarva tormalevest főztek, a főtt disznóhús mellé pedig tejfölös tormát készítettek. A farsang elképzelhetetlen volt fánk nélkül. Hetésben erre az alkalomra zsírban sült, kelt tésztából készült fánkot és cserépfánkot, azaz forgácsfánkot sütöttek. Egyes családokban a két fánk úgy követte egymást az étkezés rendjében, hogy húshagyókeddre zsírban sült fánkot készítettek, míg a hamvazószerda utáni zabálócsütörtökre cserepfánkot. Hetes népi táplálkozása
