Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)
Az étkezés rendje és alkalmai - A jelentősebb gazdasági munkák ételei
74 AZ ÉTKEZÉS RENDJE ÉS ALKALMAI készítettek. A tálba csorgatott vért kevergetni kellett egészen addig, amíg ki nem hűlt, hogy folyékony maradjon és meg ne kocsonyásodjon, mert csak így lehetett felhasználni a hurkakészítésnél. Disznóvágás. Kapca, 1960-as évek. A disznóölést a pörzsölés követte. Annak befejeztével száraz szalmával újra beterítették a disznót, és mindenkinek, aki ott volt, rá kellett ülnie a felforrósodott állatra, akár csak egy pillanatra is. Különösen a gyerekeknek volt ott a helyük, mivel úgy tartották, ettől elkerüli őket a hasfájás. Ezután a kotrás, azaz a régi, átalakított kaszapengékkel, késekkel és forró vízzel való tisztítás következett. A disznót a sráglán, azaz saroglyán szállították és a bontószéken darabolták fel. Mindenki tudta a dolgát, és a disznó minden egyes részéről előre el volt döntve, hogyan dolgozzák fel. A levágott állat minden egyes kis részét megbecsülték, szinte semmit sem dobtak el. Amint levágták a disznót, már a falatozás is kezdetét vette. Elsőként, akinek elbírta a gyomra, a friss vérből is ivott egy kortyot, majd a disznó porzsolt fülét vagy farkát kóstolták meg. Reggelire sültvért, sült mozgát, azaz agyvelőt és resztéit májat készítettek. A máj egy részét vékonyra felszelték, majd vöröshagymás zsíron gyorsan megsütötték. Előre nem sózták, csak a végén, nehogy megkeményedjen. Hetes népi táplálkozása