Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán - Tivadar Éva: Hetés népi táplálkozása - Hogy ne menjen feledésbe 3. (Lendva, 2015)

Az ételkészítés alapanyagai és a vidék jellegzetes ételei

Az ÉTELKÉSZÍTÉS ALAPANYAGAI ÉS A VIDÉK JELLEGZETES ÉTELEI 31

településen volt egy-két tehetősebb gazda, akinek volt darálója, így a falubeliek hozzájuk vitték a ledaráltatni valót. A kukoricából nem daráltattak nagyobb mennyiséget, csak néhány adagra valót, hogy friss, ízletes maradjon. A darálás előtt még egyszer a kemencében megszárogatták a kukoricát, ami különlegesen finom ízt adott neki. A Hetésben használt kukoricaliszt a mai fogalmaink szerint teljes kiőrlésű lisztnek számított. A kukoricalisztből készült ételek kenyérpótló szerepet is betöltötték. Mivel mind a tej, mind a kukoricaliszt a hetési konyha legalapvetőbb élelmiszerei közé tartoztak, szívesen és gyakran készítettek a felhasználásukkal tejes kukoricapépet. Ez úgy készült, hogy langyos tejjel összegyúrták a kukoricalisztet, kisebb-nagyobb darabokban a forrásban lévő tejbe morzsolták és abban megfőzték, végül pedig kevés sóval vagy cukorral ízesítették. Ez volt ez egyik leggyakoribb vacsoraétel. A káposztalevélen sütött kukoricapogácsát kenyérsütés alkalmával készítették a már amúgy is felfűtött kemencében. A Kárpát-medence más tájain polentának vagy puliszkának nevezett ételt a Muravidéken kukoricagánicának hívták. A vízben sűrűre főzött, kidagasztott kukoricalisztet szívesen szaggatták tejbe, tejeskávéba, de ették aludttejjel is. Ha ebédre készítették, hogy gazdagabb, laktatóbb legyen, vöröshagymás-paprikás zsírral vagy vöröshagymás-tejfölös zsírral öntötték le.

Hetes népi táplálkozása