Bobovec Szabó Petra - Horváth Károly (szerk.): Sali elégiák. Bencsecz Ábrahám János feljegyzései 1930 - 1932 (Lendva, 2018)

Bobovec Szabó Petra: A kézirat margójára

rődömségből maradt ki, nem tudjuk. Abban az időben az emberek mindenesetre szerették lejegyezni kedvenc dalai­kat. Viszont maga a hozzáállás, hogy s mint megtenni ezt, nem volt egységes. Nem mindenki választotta ugyanazt a hozzáállást, ami világossá válik számunkra, ha a dalgyűjte­ményeket összevetjük. Meg kell említenünk a skakovci12 származású Fiiszár Sándor kéziratának szövegeit is, melyek keletkezését Bencseczhez hasonlóan érzelmek vezéreltek. A szövegek az 1. világhá­ború idején keletkezhettek, pontosabban 1916 és 1918 közt és később át lettek másolva egy füzetbe. A szerzőről tudni lehet, hogy 1916-ban orosz fogságban13 volt, hiszen a dalok egyikét (amelyet 1916. október 15-én írt) a feleségének szen­telte névnapja alkalmából, s a „Fogságban” alcímet viseli. A szövegek, ezek szerint, részben valószínűleg ott íródhat­tak. Fő témájuk a háború, a haza, az otthon és a család iránti szeretet (sokat emlegeti bennük feleségét, számos szöveget neki ajánl), valamint a honvágy, amely háborús szolgálata alatt gyötörte. Feltételezzük, hogy a szövegek nem átírások, hanem Fiiszár maga írta őket, bennük pedig kifejezte mind­azt, ami a lelke mélyén leginkább foglalkoztatta. A szövegek kellő odafigyeléssel íródtak. Olvasásukkor érezni lehet, hogy a szerző nem hamarkodta el az írást, ezért véljük, hogy a ter­vezetek ugyan a háború alatt keletkezhettek, de valószínűleg, miután Fiiszár hazatért, otthon nyugalomban átírta és befe­jezte őket. Különlegességük abban rejlik, hogy némelyik szöveget ő maga illusztrálta is. Az egyik szöveg például A templom címet viseli, felette pedig egy templom rajza áll, mely kétségkívül a bodonci evangélikus templomot ábrázol­ja. Skakovci, Fiiszár Sándor szülőfaluja, ugyanis a Bodonci gyülekezethez tartozik. 12 A kézirat a Skakovcin élő Merklin család tulajdona. 13 Fiiszár Sándor utódai őrzik azokat a képeslapokat, amelyeket a fogságból küldött 1916 és 1919 között. 32 podpis pozabil zgolj zaradi malomarnosti. V tistem času so ljudje očitno radi zapisovali pesmi, ki sojih poznali. Pri primerjavi pesmaric pa se jasno vidi, da vsi niso izbrali istega pristopa. Omenili bomo še eno rokopisno besedilo v madžarščini, ki ga po izraženih čustvih lahko primerjamo z Benčecovim. Gre za besedilo v verzih, ki jih je zapisal Aleksander Flisar iz Skakovcev12. Osnutki besedila so bili verjetno napisani v času vojne, in sicer med leti 1916-1918 in kasneje prepisani v zvezek. O avtorju vemo, da je bil od leta 1916 v ruskem ujetništvu13, kajti ena izmed pesmi (napisana 15. oktobra 1916), ki jo posveča svoji ženi za god, je podnaslovljena z izrazom »\/ jetništvu«. Del besedil je bil potemtakem verjetno napisan tam. Teme njegovih besedil so vojna, ljubezen do domovine, doma in družine (precej omenja svojo ženo, ki so ji namenjena številna besedila). Domnevamo, da besedila niso prepisi, temveč jih je Fiiszár napisal sam. Besedila so napisana skrbno; pri prebiranju je opaziti, da ni hitel in si je vzel čas, zato predpostavljamo, da so bile predloge besedil sicer napisane v času, ko je bil v vojni, jih je pa po vrnitvi verjetno doma v miru prepisal in dokončal. Posebnost teh besedil je tudi v tem, da so nekatera obogatena z avtorjevo ilustracijo. Eno izmed besedil na primer nosi naslov A templom (Cerkev), nad besedilom se razprostira ilustracija cerkve, ki nedvomno prikazuje konture evangeličanske cerkve v Bodoncih. Skakovci, rodni kraj Sándorja Fliszárja, spadajo k cerkveni občini Bodonci. 12 Rokopis hrani družina Merklin iz Skakovcev. 13 Potomci Aleksandra Flisarja hranijo razglednice, ki jih je pisal iz ujetništva med leti 1916 in 1919.

Next

/
Thumbnails
Contents