Bobovec Szabó Petra - Horváth Károly (szerk.): Sali elégiák. Bencsecz Ábrahám János feljegyzései 1930 - 1932 (Lendva, 2018)
Bobovec Szabó Petra: A kézirat margójára
Jelka Pšajd9 néprajzkutatóval, a Muraszombati Mura-vidéki Múzeum munkatársával, jártuk körbe a témát, mivel a muraszombati múzeum területéhez tartoznak a Bencsecz-féle kéziratban felmerülő települések. Elmondása szerint már több helyen is találtak különböző fennmaradt dalfeljegyzéseket, illetve leveleket, de ezek csak nehezen hasonlíthatók például a Bencsecz-kézirat levéltervezeteihez, hiszen az utóbbiak esetében erősen személyes vallomásról van szó. A 20. század harmincas éveinek Muravidékén ugyanis Bencsecz írása nagy bátorságról vall, és a szerző mély érzelmi világát tárja elénk. A néprajzkutató szerint minden bizonnyal a terepen létezhetnek még dalfeljegyzéseket, illetve dalátírásokat (népdalokat, katonadalokat, müdalokat) tartalmazó füzetek. Amelyekről tudunk, az néhány dalgyűjtemény, mely vallásos énekeket (pl. halotti énekeket) tartalmaz, melyeket hajdanán temetési szertartásokkor szoktak énekelni. Néhányat ezek közül a Püspöki Levéltár, a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár, illetve magánemberek őrzik10. Huszonegy dalgyűjtemény Mark Krenn, kiadványunk társszerzőjének tulajdonában van. Ebből nyolc Sálból ered, három ezen belül a 19. század második felében keletkezett, és az imént említett halottasénekeket is tartalmazza. A feljegyzések nagyrészt szlovén nyelven íródtak, de tartalmaznak magyar szövegeket is. A legrégebbiek abban a füzetben találhatók, melyet 1834 és 1836 közt Miklós Kovač kezdett írni Sálban, majd utána, 1835-ben, Miklós Svetec folytatta, szintén ott. Valamennyi füzet hasonló nagyságú - kisebb, 8-10 cm x 13-18 cm közti formátumú. Korhű dalokat tartalmaznak, és tartalmilag is nagyon hasonlóak. Több közülük a hábo-9 A néprajzkutatóval 2017. 5. 26-án beszélgettünk Muraszombatban. 10 Muravidéken az említett intézményekben nem maradt fenn száznál több hasonló dalgyűjtemény. Azon nyilvántartásba vett kéziratos dalgyűjtemények listája, melyeket magántulajdonban vagy intézményekben találhatunk meg, a következő kiadványban lehet megtekinteni: ŠKAFAR, Ivan. Bibliografija prekmurskih tiskov od 1715 do 1919. SAZU: Ljubljana, 1978, str. 99-102. VI. Egyéb feljegyzések Muravidék északkeleti részéről 24 Etnologinja Jelka Pšajd9 iz Pomurskega muzeja Murska Sobota, pod okrilje katerega spadajo kraji, omenjeni v rokopisu Janeza Benčeca Abrahama, ugotavlja, da so se sicer marsikje našli zapisi raznih pesmi, pa tudi pisma, a jih je po izpovedni plah težko primerjati z besedili pisemskih predlog iz rokopisa. Za prekmursko podeželje v tridesetih letih je Abrahamovo pisanje zelo pogumno in kaže na izredno avtorjevo čustvenost. Po mnenju etnologinje zagotovo obstajajo zvezki s prepisi pesmi (ljudskih, vojaških, popevk) še kje na terenu. Nekaj pesmaric, predvsem z verskimi napevi (npr. mrtvečnepesmi, ki sojih peli ob pogrebnih slovesnostih), hranijo tudi Škofijski arhiv, PIŠK Murska Sobota in posamezniki10. Enaindvajset jih hrani Mark Krenn, soavtor naše publikacije. Osem izmed omenjenih izhaja prav iz Šalovcev, tri izmed njih so iz druge polovice devetnajstega stoletja in vsebujejo prej omenjene mrtvečne pesmi. Večina zapisov je v slovenskem jeziku, se pa v pesmaricah najdejo tudi besedila v madžarskem jeziku. Najstarejši zapisi so v zvezku, ki sta ga s pesmimi napolnila Mikloš Kovač med leti od 1834 do 1836 in Mikloš Svetec leta 1835, oba doma iz Šalovcev. Vsi zvezki so podobnega, precej majhnega formata, velikosti nekje med 8-10 cm krat 13-18 cm. Po vsebini si je večina zvezkov podobna. Vsebujejo pesmi, ki so bile značilne za čas, v katerem so bile zapisane. Mnogo je takih z vojaško tematiko (Soldacska peszem, Mladovojnik), precej pa jih je z versko tematiko VI Zapisi in pesmarice s severovzhoda Prekmurja 9 Pogovor z etnologinjo je bil opravljen 26. 5. 2017 v Murski Soboti. 10 V Prekmurju se v vseh omenjenih institucijah in pri posameznikih ni ohranilo več kot kakih 100 pesmaric. Izčrpen seznam evidentiranih rokopisnih pesmaric, ki jih hranijo zasebniki ali institucije, je naveden v naslednji publikaciji: ŠKAFAR, Ivan. Bibliografija prekmurskih tiskov od 1715 do 1919. SAZU: Ljubljana, 1978, str. 99-102.
