Horváth Károly (gyűjt.): Átimennék a Murán… Lendva környéki népdalok (Budapest, 1992)
Szegény ember dalai
160/b —» « m 9 iF__p____ m f___ f» 9 A ■■ __A L- i -Nem mesz-sze van i - de Kis - mar - gi - ta, Kö - rös - kö - rül Ti - sza vi - ze foly - ja. =*=F=^ «-----""1 -> f?r\7 ----- ------i ___á____ y —" ----•-----1-—*— 2. Innen alól jönnek a zsandárok, Már messziről fénylik a csákójuk. Elöl jön a zsandárok hadnagya, Egyenesen a csárda ajtóba. 3. Adjon Isten csárdás csaplárosné! Hát ez a szép szilaj csikó kié? Ott benn mulat annak a gazdája, Most érkezett, nincs egy fél órája. 4. Csaplárosné, mondja meg neki hát, Vagy jöjjön ki, vagy adja meg magát. Ki sem megyek,meg sem adom magam, Ahogy tetszik, hajtsák el a lovam. 5. Lovam, lovam nem annyira bánom, Csak a nyerget, kantárját sajnálom. Szügyellőben a bugyellárisom, Abban hever százezer forintom. 6. Tíz ezeret adtam a lovamért, Ötöt, hatot nyeregért, szerszámért, Tíz ezeret meg egy barna lányért, Kit nem adnék széles e világért. 201
