Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
2. Őskor
dnji velikih utrjenih naselbin in graščin. Ravno pojav gomil na območju Gaberja lahko pripišemo predvsem družbenemu razvoju, medtem ko moramo selitev bivališč iz nižje ležečih območij v višja razlagati predvsem z upoštevanjem zunanjih vzrokov. Iz obdobja železne dobe imamo na voljo malo materialnih virov o načinu življenja tedanjih prebivalcev območja, zaradi česar so arheologi ter zgodovinarji Prekmurju ter s tem tudi Gaberju vseskozi namenjali obrobno vlogo in poudarjali predvsem njegov prehodni značaj med tremi večjimi središči železnodobne poselitve (Burgstallkogel na severu, Martijanec na vzhodu ter območje Dolenjske na jugu).19 Širše območje Gaberja so v četrtem stoletju pred našim štetjem dosegla tudi keltska ljudstva, ki so v sklopu osvajanja južne ter jugovzhodne Evrope zašla v kraje ob reki Muri, vendar njihov prihod ni pomembneje posegel v gostoto ter način poselitve in območje Gaberja je glede na materialne dokaze tudi v tem obdobju ostalo v veliki meri neposeljeno. Nekaj dokazov o poselitvi v orisanem obdobju imamo na območju bližnjega najdišča Oloris pri Dolnjem Lakošu.20 19 Šavel, I., Najstarejša poselitev Prekmurja, str. 7-9. V: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. 20 Prav tam. mutatkozott meg. A halomsírok megjelenése Gyertyános területén elsősorban a társadalmi fejődésnek tudható be, míg a lakóhelyek alacsonyabb területről magasabbra való költözésének okait inkább külső tényezőkkel magyarázhatjuk. Kevés olyan vaskori tárgyi forrás áll rendelkezésünkre, amely a terület korabeli lakosságának életéről tanúskodna. Ennek következtében a régészek és a történészek Muravidéknek - és vele együtt Gyertyánosnak - a vaskori benépesítés három nagyobb központja (északon Burgstallkogel, keleten Martijanci és délen Dolenjsko területe) közötti átmeneti jellegét hangsúlyozták.19 Gyertyános tágabb térségét az i. e. 4. században elérték azok a kelta népek is, amelyek Dél- és Délkelet-Európa meghódítása során a Mura menti területekre tévedtek, jövetelük azonban nem volt nagyobb hatással a népsűrűségre és a benépesítés módjára, a tárgyi bizonyítékok arra utalnak, hogy Gyertyános területe ebben az időben is nagyobbrészt lakatlan maradt. A vizsgált térség vaskori benépesítéséről az Alsólakos melletti Oloris lelőhelyen került elő néhány bizonyíték.20 19 Šavel, L, Najstarejša poselitev Prekmurja, 7-9. old. In: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991. 20 Uo. 28
