Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)

2. Őskor

Najstarejša poselitev širšega območja naselja Gaberje je bila datirana v obdobje ob koncu mlajše kamene dobe (obdobje je znano tudi pod imenom neolitik in je okvirno trajalo med leti 10.200 in 4.000 pred našim štetjem) in v bakreno dobo, saj arheologi, vsaj zaenkrat, še ne razpolagajo z materialnimi dokazi, ki bi dokazovali, da je bilo območje poseljeno tudi v starejši in mlajši kameni dobi.8

Ob koncu mlajše kamene dobe so se na območje Prekmurja v sklopu procesa, ki je potekal postopoma in počasi, preselili nosilci mlajše kamenodobne kulture, imenovane tudi lengyelska kultura, po značilnem najdišču v kraju Lengyel, ki leži v županiji Tolna na sosednjem Madžarskem. Lengyelska kultura je cvetela med leti 5.000 in 3.400 pred našim štetjem in je pustila svoj pečat predvsem v krajih ob srednjem toku reke Donave, torej v krajih med Devinom (madž. Dévény) na Slovaškem, kjer se reka Morava izliva v reko Donavo, ter Železnimi vrati v Derdapu, na sami meji med Republiko Srbijo in Republiko Romunijo. Prodiranje nosilcev lengyelske kulture je povzročilo tudi nastanek lokalnih kulturnih skupin, katerih materialni ostanki so bili najdeni na mnogih arheoloških najdiščih ravninskega dela Prekmurja.9 Poselitev

8 Šavel, I., Najstarejša poselitev Prekmurja, str. 6-7. V: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991.

9 Mallory, J. P, Encyclopedia of Indo-European Culture, London, 1997, str. 24-41.

2.1. Bakrena doba

Gyertyános tágabb területének legrégebbi benépesítése az újkőkorszak (neolitikum, kb. i. e. 10 200 és 4000 között) végére és a rézkorra datálódik, hiszen a régészek - egyelőre - nem rendelkeznek tárgyi bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy e terület az őskőkorszakban és a újkőkorszakban is lakott lett volna.8

Az újkőkorszak végén Muravidék területére egy lassú és fokozatos folyamat keretében átköltöztek az újkőkorszaki kultúra hordozói. Ezt lengyeli kultúrának is nevezzük a magyarországi, Tolna megyei Lengyelben található lelőhely nyomán. A lengyeli kultúra i. e. 5000 és 3400 között virágzott. Főleg a Duna középső folyása menti területeken hagyott mély nyomokat, tehát a szlovákiai Dévény (ahol a Morva a Dunába ömlik) és a Vaskapu szoros (Derdapnál, Románia és Szerbia határán) közt fekvő településeken. A lengyeli kultúra hordozóinak előrenyomulása helyi kultúrcsoportok létrejöttét is eredményezte, amelyek tárgyi maradványait több régészeti lelőhelyen megtalálták Muravidék sík területein.9 Gyertyános tágabb térségének benépesítése a régészek megállapításai szerint a következő neolit kultúra idejében lett még aktívabb, amelyet Balaton-Lasinja kultúrának nevezünk. A Balaton-Lasinja

8 Šavel, L, Najstarejša poselitev Prekmurja, 6-7. old. In: Kronika: časopis za slovensko krajevno zgodovino 39, Ljubljana, 1991.

9 Mallory, J. P., Encyclopedia of Indo-European Culture, London, 1997, 24-41. old.

2.1 Rézkor

22