Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)

1. Bevezető

dobje spada tudi prva znana omemba naselja, ki je tedaj nosilo ime Inesfalwa in se je v pravnih spisih tedanjega obdobja pojavljalo v mnogih različicah istega imena, tako lahko zasledimo tudi zapise pod imenom Inesfalua in Inesfalva. Urbarji in urbarialni registri ponujajo bogat vpogled v tedanje prebivalstvo in podrobnosti njihovega življenja. Leta 1693 se območje naselja pojavlja v vizitacijskem zapisniku zagrebške škofije, vendar tokrat že pod drugačnim imenom, ki se je obdržalo vse do današnjih dni - Gyertyános. Naselje je bilo vse do podpisa trianonske pogodbe 4. junija 1920 del madžarske države. Upravno je spadalo pod županijo Zala, zaradi česar se v nekaterih dokumentih naselje pojavlja tudi pod imenom Zalagyertyános. Po prvi svetovni vojni je ozemlje Gaberja pripadlo novonastali Kraljevini Srbov, Hrvatov in Slovencev, ki se je 3. oktobra 1929 preimenovala v Kraljevino Jugoslavijo. S trianonsko pogodbo se je tako v veliki meri zaključilo obdobje tisočletne madžarske oblasti nad Gaberjem in bližnjimi naselji, čeprav je bilo to ozemlje najprej med 6. in 16. aprilom 1941 pod oblastjo Nemcev, nato pa od 16. aprila 1941 do 4. aprila 1945 pod oblastjo Madžarov. Po koncu

2. svetovne vojne je bilo naselje del različnih državnih tvorb južnoslovanskih narodov, od 10. avgusta 1945 do 28. novembra 1945 Demokratične federativne Jugoslavije, od 29. novembra 1945 do 6. aprila 1963 Federativne ljudske republike Jugoslavije ter od 7. aprila 1963 do leta 1991 Socialistične federativne republike Jugoslavije. Z razglasitvijo neodvisnosti Republike Slovenije od Socialistične federativne republike Jugoslavije

tozatát is megtalálhatjuk, említik például Inesfaluaként és Inesfalvaként is. Az urbáriumok és az urbáriumi jegyzékek gazdag forrást jelentenek, amelyek alapján betekintést nyerhetünk az akkori lakosság mindennapi életébe. 1693-ban a település területét megemlítik a zágrábi püspökség vizitációs jegyzőkönyvében, de ezúttal már Gyertyános néven, ami napjainkig a falu neve maradt. A település egészen a trianoni békeszerződés aláírásáig, 1920. június 4-ig, a magyar állam részét képezte. Közigazgatásilag Zala megyéhez tartozott, némely dokumentumokban Zalagyertyánosként említik. Az első világháború után, az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződést követően Gyertyános és a környező települések az újonnan megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, amelynek neve 1929. október 3-án Jugoszláv Királyságra változott, része lett. A falu a II. világháborúban 1941. április 6-ától április 16-áig (tehát tíz napra) német, majd 1941. április 16-tól 1945. április 4-ig magyar hatalom alá került. A II. világháború után a település különböző délszláv államformák része volt: 1945. augusztus 10-től 1945. november 28-ig a Demokratikus Föderatív Jugoszláviáé, 1945. november 29-től 1963. április 6-ig a Jugoszláv Föderatív Népköztársaságé, 1963. április 7-től 1991-ig pedig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságé. Miután a Szlovén Köztársaság 1991. június 25-én kikiáltotta a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságtól való függetlenségét, Gyertyános területe a Szlovén Köztársaság részévé vált, és mindmáig hozzá tartozik.

Gyertyános igencsak mozgalmas történelmi múltja eddig nem került be-17