Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
6. Gyertyános a 20. században
prispevek so plačevali občani, ki so imeli stalno bivališče na območju krajevne skupnosti Gaberje in je leta 1987 znašal: • 2% od neto osebnih dohodkov zaposlenih občanov; • 5% od katasterskega dohodka kmetijstva - letno; • 2% od dohodka obrtnikov in ostalih poklicev - letno; • 150 dinarjev mesečno v pavšalnem znesku zaposleni v tujini.203 Leta 1986 so z zbranimi sredstvi uredili ulično razsvetljavo, leta 1989 je bila izvedena zadnja večja investicija na območju naselja, izgradnja telefonskega omrežja. Prav tako je bila leta 1989 zgrajena nova mrliška vežica. Pomembna pridobitev je bila izgradnja telefonskega omrežja, ki jo je KS Gaberje izvedla skupaj s Krajevnima skupnostma Lakoš ter Hotiza. Skupna dolžina napeljave je znašala čez 10 kilometrov in vrednost investicije je presegla 1,5 milijarde dinarjev. Slovenska osamosvojitvena vojna je v vseh pogledih prizadela tudi območje Gaberja. Leta 1991 je bilo tako zadnjič izvedeno pobiranje samoprispevka, kljub temu da je temeljni načrt predvideval izvedbo vsaj še v naslednjem letu. Kulturno življenje v naselju je v obdobju med vojno popolnoma zamrlo in je potrebovalo še kar nekaj let, da se je ponovno obudilo. Leta 1996 je tako prišlo do ponovne ustanovitve Kulturnega društva “Zarja”, ki je znova prevzelo 203 Sklep o uvedbi krajevnega samoprispevka za območje krajevne skupnosti Gaberje, Arhiv KS Gaberje, 21. 3. 1982. • a munkaviszonyban levő lakosok nettó fizetésének 2%-a; • a parasztgazdaságok éves kataszteri jövedelmének 5%-a; • a kisiparosok és egyéni vállalkozók éves jövedelmének 2%-a; • havi 150 dinár átalánydíj a külföldön dolgozóktól.203 Az összegyűjtött pénzeszközökből 1986-ban bevezették a közvilágítást, 1989-ben pedig végrehajtották az utolsó nagyobb beruházást a falu területén: bevezették a telefonhálózatot. Az új siralomház is 1989-ben épült. A telefonhálózat bevezetése nagyon fontos beruházás volt, amelyet a Gyertyánosi HK a lakosi és a hotizai HK-val közösen valósított meg. A telefonvezeték hossza több mint 10 kilométert tett ki, a beruházás értéke pedig meghaladta az 1,5 milliárd dinárt. A szlovén függetlenségi háború több tekintetben is érintette Gyertyánost. Annak ellenére, hogy az előzetes tervek alapján még legalább egy évig fizették volna a lakosok a helyi járulékot, 1991- ben gyűjtötték be utoljára. A település kulturális élete a háború alatt teljesen megbénult, és az újjáéledéséig még jó néhány évnek el kellett telnie. 1996-ban került sor a „Hajnal” Művelődési Egyesület újraalapítására, amely ezután újra átvette a falu kulturális motorjának a szerepét. Az újraalapítás után több csoport alakult, többek között felnőtt, ifjúsági és gyermek muravidéki néptánccsoport, szlovén és magyar népdalkor, magyar lánynéptánccsoport, a 203 A gyertyánosi helyi közösség területén bevezetendő helyi járulékokról szóló határozat, A Gyertyánosi HK Archívuma, 1982.3.21. 138
