Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
6. Gyertyános a 20. században
življenje in tako je prišlo sredi šestdesetih let do prvega vrhunca novogradenj na območju naselja. Pokrajinski arhiv v Mariboru tako hrani zapise o izgradnji nekaj deset novih hiš v tem obdobju. Šestdeseta pomenijo veliko prelomnico tudi z vidika organizacije ter izgradnje infrastrukture v naselju. Prva delovna zmaga v naselju je bila dosežena leta 1957 z elektrifikacijo vasi in v naslednjih letih ter desetletjih so podobni projekti postali stalnica v razvoju naselja. Tukaj je zagotovo pomembno omeniti, da je večina infrastrukture bila zgrajena s pomočjo samoprispevkov, ki so bili uvedeni leta 1970. Infrastruktura, brez katere si danes ne moremo zamišljati vsakdanjega življenja, je bila tako v popolnosti zgrajena s samoprispevki krajanov. Krajani so med obdobjem 1970-1986 plačevali občinski samoprispevek, s katerim sta bili med drugim zgradila šola ter zdravstveni dom v Lendavi, ter hkrati v obdobju 1976-1992 krajevni samoprispevek, s katerim so se izvedle večje investicije v naselju. Leta 1964 je prišlo do ustanovitve Krajevne skupnosti Gaberje (v nadaljevanju KS Gaberje), ki je prevzela vlogo temeljnega nosilca aktivnosti v naselju. O prvih letih njenega delovanja nimamo veliko podatkov, vemo pa, da je ob ustanovitvi vključevala tudi naselji Gornji ter Dolnji Lakoš, ki pa sta se leta 1970 sporazumno odcepili. Kljub temu, da so bili nekateri pomembni projekti izvedeni še pred letom 1964, pa moramo ravno ustanovitev Krajevne skupnosti povezovati z izgradnjo infrastrukture. Ob tem je potrebno omeniti, da so pri organizaciji ter izvedbi le-te veliko pomagale tudi druge sítása volt 1957-ben. A következő évtizedekben állandóssá váltak a hasonló projektek a faluban. Az az infrastruktúra, amely nélkül ma el sem tudnánk képzelni mindennapi életünket, teljes mértékben önkéntes hozzájárulásokból épült ki. A helybeliek 1970 és 1986 között községi járulékot fizettek. Ebből épült fel a lendvai iskola és egészségház. 1976 és 1992 között a községivel párhuzamosan bevezették a helyi járulékot is, amelyből a falu nagyobb beruházásait finanszírozták. 1964-ben megalakult a Gyertyánosi Helyi Közösség (a továbbiakban Gyertyánosi HK), amely a faluban zajló tevékenységek motorja lett. Működésének kezdeteiről nem sokat tudunk, annyit azonban igen, hogy megalapításakor Alsó- és Felsőlakos is a hatáskörébe tartozott, azonban azok 1970-ben megegyezéses úton kiváltak belőle. A helyi közösség megalapítása nagymértékben összefügg az infrastruktúra kiépítésével, annak ellenére, hogy némely fontos projektek már 1964 előtt megvalósultak. A projektek szervezésében és megvalósításában más szervezetek is sokat segítettek, elsősorban a Szlovénia Dolgozó Népe Szocialista Szövetségének Helyi Konferenciája (KK SZDL [Krajevna konferenca Socialistične zveze delovnega ljudstva Slovenije]). 1966-ban tetőt cseréltek a helyi közigazgatási iroda épületén,192 a következő évben pedig a Szlovénia Dolgozó Népének Szocialista Szövetsége helyi szervezete számára kijelölték a falu-192 Prekritje strehe na zgradbi krajevnega urada Gaberje, Pokrajinski arhiv Maribor, SI_PAM/0602/001/100/01229 132
