Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
6. Gyertyános a 20. században
V prvih dvajsetih letih po vojni je torej naselje doživelo veliko upravnoorganizacijskih sprememb, precej drugačno pa je postalo tudi življenje prebivalcev naselja. Že od obdobja med obema vojnama je potekal proces preobrazbe zaposlitvene strukture prebivalstva, v sklopu katerega so se prebivalci vedno manj preživljali s kmetijstvom ter vedno več z delom v industriji ter obrti. Ta pojav je z različno intenzivnostjo značilen za celotno drugo polovico dvajsetega stoletja. Veliko spremembo je na tem področju pomenilo odkritje nafte ter zemeljskega plina v Petišovcih ter v Dolini. Jugoslovanska vlada je namreč leta 1947 izdala odločbo o ustanovitvi državnega gospodarskega podjetja Proizvodnja nafte Dolnja Lendava. Omenjeno podjetje je v svojih dejavnostih in posredno skozi spremljajoče dejavnosti ostalih podjetij na območju lendavskega okraja skozi svoj celoten razvoj, posebej pa v prvih tridesetih letih obstoja, zaposlovalo ogromno okoliških prebivalcev (tudi iz naselja Gaberje), ter tako znatno pripomoglo k družbeni preobrazbi naselja. Kljub temu, da se je število delavcev v industriji znatno povečevalo, pa je kmetijstvo še dolga leta ostalo panoga, ki je nudila kruh mnogoterim prebivalcem naselja. Ob kmetijstvu je v Gaberju dlje časa deloval še mlin, ki je bil lokalnega pomena.187 Tradicionalna navezanost na zemljo se je posebno globoko zakoreninila predvsem v zavesti starejših prebivalcev naselja, ki so predstavljali tudi večino kmetov 187 Krajevni mlin Gaberje - vpis v register, Pokrajinski arhiv Maribor, SI_ PAM/0725/003/004/00074. változáson ment keresztül, és jelentősen megváltozott a falu lakosainak élete is. Már a két világháború közötti időszakban is változóban volt a foglalkoztatottsági szerkezet. Egyre kevesebben éltek mezőgazdaságból, és egyre többen dolgoztak az iparban. Ez a tendencia (különböző intenzitással) a 20. század egész második felére jellemző volt. Nagy változásokat eredményezett a petesházi és völgyifalui kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárása is, hiszen a jugoszláv kormány 1947-ben született határozatával megalapította a Proizvodnja nafte Dolnja Lendava nevű céget. A röviden csak Nafta néven ismert vállalat tevékenységeivel és közvetve a többi vállalat párhuzamos kísérő tevékenységeivel különösen működésének első 30 évében számos környékbeli munkást foglalkoztatott (Gyertyánosból is), és így jelentősen hozzájárult a falu társadalmi átalakulásához. Az iparban dolgozók számának növekedése ellenére a földművelés és az állattenyésztés még jó ideig több gyertyánosi lakosnak nyújtott megélhetést. A faluban hosszabb ideig működött malom is, amely azonban csak helyi jelentőséggel bírt.187 A földhöz való hagyományos kötődés inkább az idősebb lakosokban maradt erős, így ők alkották a falu parasztjainak többségét. A fiatalabb generációk amellett, hogy az iparban dolgoztak, a mezőgazdaságban inkább a segédmunkaerőt képviselték. A 20. század 70-es, 80-as és 90-es éveiben a fiatalok már inkább a szolgáltatóiparban kerestek megélhetést. 187 Krajevni mlin Gaberje - vpis v register, Pokrajinski arhiv Maribor, SI_ PAM/0725/003/004/00074. 130