Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
6. Gyertyános a 20. században
tega nevarnega početja posluževali tudi mladeniči iz Gaberja nam poroča časopis Slovenski gospodar z dne 26. junija 1940, iz katerega izvemo, da so fanta iz Gaberja ujeli, medtem ko je v Turnišču razpečeval tihotapsko blago.162 Zanimivo je predvsem dejstvo, da se je med leti 1920 ter 1932 v občinski hiši v Gaberju nahajala tudi postaja orožništva oz. žandarmerije, kjer so se nahajali orožniki, ki so skrbeli za javno varnost v Gaberju ter okoliških vaseh. Po letu 1932 so postajo orožništva preselili v Štrigovo, območje naselja Gaberje pa je upravno postalo del orožniške postaje v Dolnji Lendavi. O prenosu postaje je obširneje poročal tednik Murska krajina z dne 14. avgusta 1932.163 Ob sedmih, že prej omenjenih domačinih, ki so se izselili v Ameriko, imamo podatke o še nekaterih takšnih primerih. Prvi val izseljevanj iz Gaberja ter okoliških vasi se je odvijal med leti 1900 ter 1911, drugi val pa nekaj več kot deset let kasneje, med leti 1925 in 1928. Če je bil prvi val v največji meri posledica gospodarskih razmer, so se ljudje v drugem valu izseljevali predvsem zaradi političnih sprememb. Tako je npr. poljedelec Štefan Nemet, rojen 1901 v Gaberju, leta 1924 odšel delat v mesto San Carlos v Urugvaju.164 József Bazsika je že pred zaključkom 1. svetovne vojne odšel v Združene države 162 Slovenska krajina, Slovenski gospodar, 26.06. 1940, letnik 74, štev. 26, str. 11. 163 Dopisi, Murska krajina, 14. 08. 1932, letnik 1, štev. 24, str. 3. 164 Nemet Štefan - proglasitvena zadeva, Pokrajinski arhiv Maribor, SI_ PAM/0645/006/02339. jövedelemhez, hogy árut csempészett át a határon. Arról, hogy ezzel a veszélyes tevékenységgel gyertyánosi fiatalok is foglalkoztak, a Slovenski gospodar című újság számolt be 1940. június 26-ai számában, amelyből megtudjuk, hogy egy gyertyánosi fiút azért tartóztattak le, mert Turnišččn csempészárut próbált értékesíteni.162 E tekintetben érdekes az a tény is, hogy a gyertyánosi községházán zsandárság (csendőrség) is működött. A zsandárok feladata a közrend biztosítása volt Gyertyánosban és a környező falvakban. 1932 után a gyertyánosi zsandárság átköltözött Strigovára, a falu területe pedig az alsólendvai zsandárság hatásköréhez került. A zsandárállomás áthelyezéséről a Murska krajina hetilap 1932. augusztus 14-i számában számolt be részletesebben.163 A már említett Amerikába emigrált hét személyen kívül másokról is találunk adatot. A Gyertyánosból való kivándorlás első hulláma 1900 és 1911 között zajlott le, a második több mint 10 évvel később, 1925 és 1928 között. Az első hullámban főleg gazdasági kivándorlásról beszélhetünk, míg a másodikban a politikai okok domináltak, így például az 1901-ben született Nemet Štefan földműves San Carlos városába, Uruguayba ment dolgozni.164 Bazsika József már az I. világháború befejezése előtt kivándorolt az Ame-162 Slovenska krajina, Slovenski gospodar, 1940. 6. 26., 74. évfolyam, 26. szám, 11. old. 163 Dopisi, Murska krajina, 1932. 8. 14., 1. évfolyam, 24. szám, 3. old. 164 Nemet Štefan - kivándorlási ügy, Pokrajinski arhiv Maribor, SI_ PAM/0645/006/00881. 119
