Paksa Katalin - Németh István: Muravidéki magyar népzene (Budapest - Lendva, 2018)

Alkalomhoz nem kötött dalok (No. 62-210) - Kifejlett új stílusú (és rokon) dalok (No. 134-210)

268

MURA VIDÉKI MAGYAR NÉPZENE

3. Csak azt mondják, hogy ién korhel vagyok, Éjjel, nappal a csárdában vagyok.

de Nem iszom én senki kontójára,

Szeretüm a sziép csárdásné legszebb lyánya.

4. Sziép csárdásné, ejnye, ejnye, ejnye,

De szennyes a köténnyé eleje!

Mossa ki a köténnyé elejét, elejét, elejét, Úgy várjo a kedves szeretejét!

Lendvahosszúfalu, Rozsmán Istvánná (1875). 1., 2a. vsz.

Gyűjtötte Király Ernő, 1962. AP 18.682«.

Kapornak, Gál Sándor (1879). 3—4., 2b. vsz.

Gyűjtötte Király Ernő, 1962. AP 18.681/:.

Népies műdal eredetű, tripodikus felépítésű, új stílusú dal (vö. Kerényi 1961, 141). Összesen 130 változatát gyűjtötték a Kárpát-medencében, közülük a legkevesebbet Erdélyben. A népdallá válás különféle fokozatai mind a dallam, mind a szöveg tekintetében megfigyelhetők. Az átalakulás érinti a dallamot, amennyiben az eredetileg moll hangsor VI. fokát a lendvahosszúfalui és kapomaki dal elkerüli, a következő, pártosfalvi dal hangsora pedig pentatonná formálódott. A Kertem alatt faragnak az ácsok kezdetű, közismert szöveg is több ponton módosult, és további szövegstrófák kapcsolódtak a dallamhoz.

Muravidéki variáns: a következő.

Zala megyei szövegvariáns az 1. versszakhoz: Baktüttös (Gönczi 1948,138. o. 56. sz.), a 2. versszakhoz: Szentpéterfölde (Gönczi 1948, 246. o. 73. sz.), a 3. versszakhoz: Gutorfölde (Gönczi 1948, 131. o. 20. sz.).

Dallamtípusa: MTA népzenei gyűjtemény 3862-50.