Paksa Katalin - Németh István: Muravidéki magyar népzene (Budapest - Lendva, 2018)
Alkalomhoz nem kötött dalok (No. 62-210) - Emelkedő dallamvonalú dalok (No. 85-106)
ALKALOMHOZ NEM KÖTÖTT DALOK 175 6. A Nagy Sándor hirös és nagy tábornok volt, Őted vészi legelősször a hatalom. De a Damjanicsnak szive földobogott, Bánátjában és keservíben eképp szóllott: 7. Dörgő villám, ezek hát az én biráim, Kiket összetörtek ott az én katonáim! Mondhatom, hogy dérík hősök, szép vitézek, Nincsen kedvem az életben, ha rájuk nizek. 8. Uram fi/a, az ítélet akasztufa, Mintha útonálló rablók léttüng volna! Mintha miéltók sem volnánk mink égy löviésre, Mind valami hős tábornokok léttünkre. 9. Ott áll köztük mankójára támaszkodva, Mind égy dülőfélben liévő templom tornya, Mind égy tigris, mel vas közi vagyon zárva, Ingérkédő gyerméksereg játtékára. 10. Damjanicsot hagyták viégső vértanúnak, Bár ő mindig elü állott a csatában. Kégyetlenül haragszik rá mindén nímét, Számtalanszor végigverte őkelmiket. 11. Odamégy az akasztófa közelibe, Átöleli, mégcsókolja kesservíben. Üdvözlégy, té mi hazánknok áldott fája, Rajtad léssz az életünknek végórája! 12. Sürög-forog már a hóhiér a kötéllel, Számúni /égy magyar hősnek életével. Damjanics még igy szólítja nyugalmában: Vigyázz, fattyú, föl né borzazd a szakállam! 13. Aradi vár, aradi vár, halál völgye, Hős magyar hazafi/aknak a temetüje! Viruljatok a kömyiékin vadvirágok, Felejthetetlen légyén az ő halálok! Radamos, Bíró Ferenc (1894). Gyűjtötte Kiss Lajos, 1969. AP 7013c/. 4 085. Variáns: az előző, lásd annak jegyzetét.
