Paksa Katalin - Németh István: Muravidéki magyar népzene (Budapest - Lendva, 2018)
A régió népzenéjéről
12 MURAVIDÉKI MAGYAR NÉPZENE délről észak felé haladva a következők: Pestesháza, Völgyifalu, Alsólakos, Kőt, Felsőlakos, Csente, Kapca, Zalagyertyános, Lendvahosszúfalu, Lendvahídvég, Radamos, Göntérháza, Kámaháza, Zsitkóc, Lendvavásárhely [Dobronak], Szécsiszentlászló; Vas vármegyéből: Csekefa, Pártosfalva, Domonkosfa, Kapornak, Sál, Őrihodos. (A falvak nevét a népzene- és néprajztudományban szokásos módon az 1913-as magyar helységnévtárban szereplő alakban adjuk meg, ma használatos magyar és szlovén nevük a „Helységnévjegyzék”-ben olvasható.) Tudomásunk szerint a legkorábbi gyűjtés Király Ernő zeneszerző nevéhez fűződik, aki 1962-ben jugoszláv állampolgárként, mint az Újvidéki Rádió népzenei szerkesztője, intézményes megbízásból járta be Jugoszlávia magyarlakta vidékeit. Felvételeiből rádióműsorokat készített, amihez nem volt szüksége lejegyzésekre. Lekottázásukat így csak a közelmúltban végezte el Paksa Katalin - a gyűjtés után több mint fél évszázaddal. Horváth Károly zenetanár 1968-ban kezdett gyűjteni a Muravidéken, és gyűjtői tevékenységét később, helyi népdalkörök vezetőjeként, 1989-ig folytatta. A Zenetudományi Intézetben őrzött hangfelvételei közül nagyon kevés készült a Muravidéken, viszont számos dalt közreadott „Atimennék a Murán...” című könyvében, mely hetési népdalokat tartalmaz a magyar-szlovén határ mindkét oldaláról. Muravidéki darabjait nem közöljük újra, összehasonlító anyagként azonban hivatkozunk rájuk, továbbá néhány régi stílusú dalt idézünk a könyvből, melyek nélkül a népzenei összkép hiányos lenne. A terjesztési célra készült kották vázlatosak, tempójelzésük nincs, és a dalszövegek köznyelvi alakban szerepelnek. Kiss Lajos zombori születésű népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának munkatársa 1969-ben járt Muravidéken. Gyűjtéseit lejegyezte, kottái és hangfelvételei, mint említettük, bekerültek az MTA népzenei gyűjteményébe. Végül a legkésőbbi Németh István és Paksa Katalin 1998-as közös gyűjtése, az MTA Zenetudományi Intézet kiküldetésében. Munkájukat a helyismerettel rendelkező Lendvai Kepe Zoltán nagyban segítette. A muravidéki gyűjtésekből eddig keveset ismerhettek meg az érdeklődők. Horváth Károly „Atimennék a Murán...” című könyvén kívül csak néhány dal jelent meg nyomtatásban, illetőleg hangzó formában. Kiss Lajos karácsonyi köszöntőt közölt Zalagyertyánosról és a Gergely-járás énekét Göntérházáról „Köszöntők a jugoszláviai magyar népzenében” című tanulmányában (Kiss 1972,58-60 és 68-71). A Gergely-járás bekerült Bodza Klára-Paksa Katalin „Magyar népi énekiskola” című tankönyvébe (Bodza-Paksa 1992,94). A Gergely-járásnak egy másik változata a magyar nyelvterület népzenéjének egészét bemutató „Magyar Népzenei Antológia” CD-ROM-on szerepel (III_5_08a), továbbá egy régi stílusú dal Kapcáról (III_5_05a), valamint egy lakodalmi ének Radamosból (III_5_07b). A legtöbb muravidéki dalt Bereczky János publikálta „A magyar népdal új stílusa” című négykötetes összefoglaló munkájában. Arányaiban azonban ez sem sok, a két és fél ezer kotta közül kilenc képviseli ezt a tájat (Bereczky 2013, 115, 214, 822, 828, 1602, 1661, 1676, 2013, 2345). Legújabban egy
