Szúnyogh Sándor: Visszajövök (Lendva, 2008)
fák gyökereivel kötődünk a tájhoz
Várakozás Az éjszaka pókhálóként bevonja a hangokat, eltompítja a fényt, összeforrasztja az árnyékokat. Belém ütődnek a csillagok, hátat fordítanak az ablakok, idegrohamot kapnak a lepkék a lámpa körül, torkomra szorulnak a hangok, s szerelmi lobogásom odafagy a szoba falára.
/