Szabó Mária: Tájszójegyzék (Lendva, 2006)

B

bucska

búkor

Lásd: tucku és kukoricatucku, csondorag. 2) Bucka, himpuk [-»lásd ott]. 3) Tömzsi gyerek, ember. Lásd: törzsök. 4) Bütyök. Kidudorodás a bőrön, vagy a csonton - embereknél; kidudorodó (beteg) rész a növény szárán v. gyökerén.

bucska I Fából készített 5-50 literes kis hordó, (régen) bor szállítására használták.

bucsma | 1) Pl. a szelídgesztenye ehető termésének külső, tüskés burkolata. 2) Némely fa- v. növény hasonló ~’s termésburkolata.

bugya I Lásd: seggibugya, bugyu.

bugyborikul | Buborékot vet.

bugyogus korsu | Olyan cserépkorsó, amelyből a fülén lévő szűk csücskén itták a bugyogó vizet. (Rdsz. aratáskor volt használatban.)

bugyros | Buggyos. ~ujju üng. Táji jellegzetesség. Lásd: purrantus. Rövid ujjú, könyökig érő női blúz, vállbán buggyosan ráncolt. Lefelé szűkülő ujj, széles sávban aprón ráncolt, alatta lejjebb kezelüve [»lásd ott],

bugyu I 1) Régi, kicsi, egyszerű, pislákoló (petróleum)lámpa. 2) Bogyótermésű növény vagy bokor - termése. Lásd: bugya. 3) Bogyó alakú. ~papríka mint csípős fűszer.

buha I Bolha.

buhaf(ó)a | Bélfa. A kettesiga [»lásd ott], vagyis a járom középső, függőleges tartófája.

buhasöprü | Ágseprűhöz hasonló seprű. Ennek elkészítéséhez a veteményekben termesztettek egyfajta hajlékony szárú növényt. Ezt csomókba kötötték, amelyet a lakásban seprűnek használtak, de söpörték vele az udvart, vagy falun a házak előtti utakat is. Néhol kerítést is ültettek belőle, mint dísznövényt. Mondták, hogy elmegyek ~magot vetni. Zöldes színű, apró virágai vannak. Bő magtermő. A növény nem azonos a törpecirokkal.

bukdicsál I Bukdácsol. 1) (Gyerek) botladozva jön-megy (kül. amikor járni tanul). 2) Amikor a gyerek bujkál, és elő-elő bukkan. 3) Vki fürdés közben, vagy a víziszárnyas le-le bukik a víz alá.

búkor I 1) A cserje és a bokor. 2) Régen a disznó vékonybelébe töltött hurkát (csokorba) ~ba kötötték, amely 2-4 karikából állt. 3) Vki vásárolt egy ~ banántól. Lásd: banánt.

19