Szabó Mária: Tájszójegyzék (Lendva, 2006)

V

velejáru

veti I ü

na) mérésére szolgáló vékát. Ezt -nők nevezik. Lásd: szurdáncs.

velejáru | Esküvőkor a menyasszony kíséretéhez tartozó, körülötte foglalatoskodó nőszemély. Nyoszolyó a. Lásd: nászasszony. Lásd: nyuszolus a. vélekszik | Emlékszik vkire, vmire. ~ rá. vélla I Villa'. Evőeszköz vagy mezőgazdasági eszköz, vén sátorfa | Vénasszony. Öreg nő.

vénasszon(y)tüske | A bogáncsfélék családjába tartozó gyomnövény. Sötétzöld, terebélyes, hullámos levél, a végén egy szúrós tüskéje van. vén banya | Vénasszony. Öreg nő.

vendighiju | Vendéghívó. Lakodalmi tisztség, aki lakodalomba hívja a vendégeket. Lásd: hij.

vendisség | Vendégség. ~be megy vki. vénfüjj I Réten, az első kaszálni való fű. Lásd: öregszéna és sári. venicse | (Tüzelőnek való) megfásodott és metszéskor levágott szőlővessző. Lásd: gyóojtalik. vérad | A beteg mellett -ott még. Virradt, ébredt meg, vagyis véradott még. Lásd: véradat. véradat | Virradat. Hajnalhasadás. Lásd: vérad.

vérasztu | Halott melletti ébrenlét, vagyis virrasztás, virrasztó. Lásd: bértákul.

vércsog(at) | 1) Kellemetlen, éles fülsértő hangon kiabál vki vkire. Visít. Dühében ~ vki vkire. 2) A kotló, a vércse, a bagoly, a sas, amikor ilyen fülsértő hangon sivít, visít, vijjog.

vérfüjj I Őszi vérfű. Sötétpiros virágzattal. Lásd: vérvirág. vérös kóbász | Hajdina, vér, zsiradék, fűszer keveréke vékonybélbe töltve. Lásd: kásás kóbász. vérvirág | Őszi vérfű. Sötétpiros virágzattal. Lásd: vérfüjj. vet I Rosszra ~i a fejét. Tévútra tér.

veter | 1) Nagy szájú, (hasas) halászháló. Egyik vége bekötve, így a betévedt hal nem talál kiutat. 2) Dobveter. Erős fémből készült, pockok fogására. Lásd: dobveter.

vetilü I Vetélő. Szövésnél használt eszköz. A csévire tőtött keresztirányú vetülékfonalat a hosszirányú fonalak között áthúzó alkatrész, amelyet (házi) szövéskor ide-oda dobálnak.

143