Göncz László: Olvadó jégcsapok - Pannónia könyvek (Pécs, 2003)
Nehéz esztendők
- Kiss László a nevem. A doktor urat keresem. A gyermekem nagyon beteg - szólt kérőén László. Egy kis idő után megnyílt az utcai kapu, és egy szolgálóféle leányzó beengedte Lászlót az udvarra. Egy-két perc múlva az orvos is kilépett a házból.- Jó estét kívánok, doktor úr! Kiss László vagyok a szomszéd faluból, és arra kérem a kedves doktor urat, hogy vizsgálja meg a beteg gyermekemet, mert nagyon rosszul van - kérte az orvost.-Most már aligha... tud ... én menni...Mi baj?- A kisfiam nagy lázban fekszik, a mellkasát fájlalja. Félek, hogy nem éri meg a reggelt.- Ló és szekér lenni? - kérdezi az orvos. László úgy gondolta, hogy az orvos rendelkezik fuvarossal, hiszen egykor az volt a szokás, ezért nem is nézett lovas fogat után. Kis gondolkodás után némi bizonytalansággal válaszolt:- Kerítek valahol a közelben egy hintót, bármibe is kerüljön, csak jöjjön el hozzánk.- Pénz..., menyi pénz lenni? - kérdezi olyan formán az orvos, mintha az időjárás után érdeklődne.- Kerítünk annyi pénzt, amennyit majd a doktor úr kérni tetszik - válaszolta hízelgő hangon László.- Jól van hát, én várni....de hamar jönni, mert ....akkor nem várni - szólt szinte érthetetlen magyarsággal Korjak doktor. Közben besötétedett. László a környéken nem ismert senkit. Nagy léptekkel elindult hazafelé, mert úgy gondolta, hogy így ismeretlenül aligha talál már a városban fuvarost. A faluban pedig majd csak akad valaki, ha más nem, Mariska nagybátyja, akinek három lova volt. Az út az alsó temető alatt vezetett. László véletlenül a temetőhöz felvezető mellékútra tekintett, amikor észrevette, hogy azon - a temető bejáratától néhány lépésnyire - valaki áll. Ráismert a Vendel bácsi mondókájábán szereplő személyre. Nagyon kellett sietnie ugyan, azonban az úton hirtelen, szinte ösztönösen megállt. A közelben senki mást nem látott. A tőle mintegy tizenöt méternyire álló alak egy darabig nem mozdult. László is mozdulatlanul figyelt. Talán egy perc is eltelt abban a feszült légkörben, miután a sötét alak lassan közeledni kezdett feléje. László nem szokott félni, de most hirtelen inába szállt a bátorsága. Nem tudta, hogy maradjon, vagy szaladjon. Érdekelte ugyan, hogy ki lehet ez a személy és 71
