Göncz László: Olvadó jégcsapok - Pannónia könyvek (Pécs, 2003)
Az elveszett haza
val könnyebben nekivághatnak majd az útnak. Persze ha addig meg nem halnak, amitől azonban ott már senki nem félt. Haza tehát csak a közelebbi megyékből származók indultak, és néhány vakmerő. Otthonról alig jutott el hozzájuk némi hír. Kiss László ugyan írt Pestről szüleinek, azonban ki tudja mennyi idő kellett akkor egy levélnek, amíg a címzettre talált. Amit megtudtak, arról szóbeszédből értesültek. Az bizony a zalaiak számára nem volt valami kecsegtető. Az egyik nap egy arra tévedt vasutas, aki Nagykanizsáról való volt, arról beszélt, hogy Zalában is gyötrelmes a helyzet, mert a horvátok és a szerbek állítólag maguknak követelik a megye nyugati részét. Muraközt már teljes egészében megszállták, sőt a Murán is átkeltek, és az alsólendvai járás egy részét, és magát a várost is rövid időre elfoglalták.- Mi keresnivalójuk van ott, hiszen nem élnek arrafelé nagyobb számban nemzetiségek, csupán néhány vend falu van a stájer határ mentén, a Mura mellett, amelyek lakói viszont tisztességes hazafiak? - kérdezett erélyesen András.- Mit számít az ezeknek, hiszen az országnak a kétharmadát maguknak követelik. A délszlávok, a románok és a csehek összefogtak, hogy letöröljék országunkat a föld színéről, és ebben az Antant-hatalmak is támogatják őket. Én ugyan nem bánom, legyen az úr bárki, csak végre rendes kerékvágásba terelődjön az élet - jegyezte meg a vasutas.- Hát tudja mit, ezt aztán nem engedhetjük meg! Az országnak meg kell maradni, mert mi azért harcoltunk majdnem négy esztendőn át! Itt mindig Magyarország volt és az is marad! Ezt az országot senkinek sincs joga szétdarabolni. Meg különben sem mi magyarok akartuk a háborút, hanem azok az istentelen osztrákok, de még inkább a németek! És most mi fizessünk mindenért? Bárhogy volt is, mi nem veszítettünk el a területünkből semmit sem! Szent István király országa nem lehet a préda tárgya, inkább pusztuljunk el mind egy szálig! - szinte ordította András a vasutasnak.- Kedves fiatal barátom, látom, hogy teljesen tájékozatlan. Már az elmúlt hónapokban sokat hallhattak arról, hogy a nemzetiségek sorban kikiáltották függetlenségüket és nyilvánították elszakadási szándékukat Magyarországtól. Ez a kormány meg ahelyett, hogy ellenállt volna, elfogadta az ultimátumot és magukat, a katonákat lefegyverezte, feloszlatta. 15