Varga József: Az apró pásztortüzek bennem égnek… (Lendva, 2005)
…A te drága lényed boldogítsa éltem!
Rád gondolok A szép múltra gondolok: a fehérszoknyás nyírfák kecses-sudarú törzsére, midőn még égő szívem fellobbanó forrását lángos ajkad mámoros tűzpecsétje zárta le. A jelenre gondolok: a gazdag létörömre, a fonákos sodrású ádáz gondszövevényre, a minden bajtól óvó, vidám perceket nyújtó, megnyugtató lényedre. 52
/
