Varga József: Az apró pásztortüzek bennem égnek… (Lendva, 2005)
…A te drága lényed boldogítsa éltem!
Még harminc év után is... A Bors-hegy enyhe lejtőjén még mindig ezerszínű kendőt fodroz a tavasz jöttét váró csintalan márciusi napfény. A tölgyesek mélye sejtelmesen hallgat, s a völgyek árnyaiban vidáman szövődnek a titkolt érzelmek, vágyak. S én újra rád gondolok... Fehérszoknyás szépsudarú nyírfák kacér törzsébe véstem boldogan nevedet! A repceszegélyű lankás hegyoldalról kacagva szórtam szét a távoli térbe azt. 47
/
