Bence Lajos: Hazatérítő. Versek 1996 - 2006 (Lendva, 2006)
Óda a hazatérőhöz
(31 S ha csillagszemükből a vágy már kiapadt, mosolyukból emeltek szivárvány-vértet, szoknyából, pendelyből erős falakat, férfiak, kik őrt állnak, ma is tartják a bástyát, döngölik a falat; Pásztorfiúk, kiket furulyaszó röpít a kék égbe, bokros agancsú Csodaszarvas csodák. Mennyi széttárt karú Paraszt-Krisztus, imapótlék, mennyi gyógyír a szemre, mennyi romlás elleni, gyöngyöző agyag, gyógyír kiszikkadás ellen... S ha az utolsó mű is elkészül, az anyag tanított reá: kiégni nem, csak elégni szabad! Szerszámok, eszközök, szanaszéjjel... Mert úgyis szétporlik végül minden, szétfolyik a víz, fölissza a kiszikkadt talaj. Törékeny létünk
/
