Bence Lajos: Hazatérítő. Versek 1996 - 2006 (Lendva, 2006)

Vers innen és túl (félig komolykodva, félig hetykén)

Pressziók és impressziók Hommage Tóth Árpád Kiültem a küszöbre, onnan messze látni - gondoltam, s mint városnézésre induló Gondolat gondolámba szállva, kicsit körbenézek birtokomon. S elindultunk, meglódult velem a tér-idő kerék. Mondom magamban, tavaszelő van, de kikeletnek nincs nyoma, minden léha, minden csendes és otromba, mintha a hegy a földig érne, mintha az égig érne a jegenyék ködbe nyúló ostora. S könnyebbülten látom: a földön szanaszéjjel a szél elszórt harci szerszámait, a legyőzötteknek: füveknek, fáknak semmi szavát, jaját nem hallani. S megszűnt az idő is, s megszűnt a tér, s vele a zord szél emelte torlaszok, falak, csak a szú

Next

/
Thumbnails
Contents