Göncz László: Kálvária - Pannonia könyvek (Pécs, 2011)
dobhatták le a bombákat a Hetést átszelő útra, mert eredeti céljukat a német légvédelmi erők ellenállása megakadályozta, a gépek viszont bombával nem szállhatnak le, tehát meg kellett szabadulni a robbanóanyagtól. Ha ez tényleg így volt, gondolta magában Péter, akkor a távolság ellenére bizonyára észrevehették az út mentén lévő munkásokat, és azt gondolták, hogy a postaúton ellenséges katonák dolgoznak. Egy másik ember valami mást fejtegetett, azonban Péter őt már nem hallgatta végig. Nem tétovázott ő sem tovább. Attól tartott, hogy a csendőrök is előkerülnek, azért porosán, még remegő lábbal, nekivágott a mezőnek nyugati irányba, a távolban látható erdő felé. Az erdő szélét gyorsan elérte. A Bakónak, azaz a Bokonica patakocskában mindössze annyi víz volt, hogy azt egy nagyobb nekirugaszkodással át lehetett ugorni. Mivel kocsiút vezetett közvetlenül az erdő mellett, nem tért be a sűrűbe. A lombok árnyékában megnyugodott. Akkor tudatosult benne, hogy milyen veszedelmen van túl. Egy pillanatra megállt, keresztet vetett, és elmondott magában egy imát. Bertát is imájába foglalta. Még mindig abban reménykedett, hogy hátha valamilyen csoda folytán otthon találja a leányt. Az ellenkező esetben a Teremtő bizonyára nem adott volna neki még egy esélyt, játszadozott el a gondolattal. Mintegy másfél kilométer után egy nagyobb patakhoz ért, ami számítása szerint a Lendva-víz lehetett. A patak mentén bokrok nőttek, mellettük gyalogösvény vezetett. Nemsokára egy hídhoz ért, amelyen átkelt a patak jobb partjára. A Lendva-víztől nyugatra, a folyócskától két-három kilométerre már szlovén települések voltak. A tájegység bizonyos részén a Lendva-víz képezi a nyelvhatárt. Péter számára egy pillanatig lelkiismeret-furdalást jelentett, hogy magyar kötődése ellenére a nyelvhatár másik oldalán közlekedik, de valamiért most ott érezte nagyobb biztonságban magát. Azzal nyugtatta a lelkiismeretét, hogy elvégre az is ezer esztendeje magyar fennhatóságú terület, amelyet túlnyomórészt a magyar állam iránt rokonszenves emberek lakják. Érthető, hogy a délszláv időszak húsz esztendeje során többen, főleg a fiatalabb értelmiségiek, elfordultak a magyar állameszmétől, mert az iskolákban más értékrend szerint tanították őket. Többen ezért ma ellenséget látnak a magyarokban, és a magyar 93
