Göncz László: Kálvária - Pannonia könyvek (Pécs, 2011)

hába került. Az eléggé nagy helyiség egyik sarkában kékre meszelt, beépített sparhelt volt, háromszintű sütővel. Két nőszemély volt a helyiségben. Mint ahogy azt a hangjuk alapján feltételezte, egy idő­sebb és egy nálánál feltehetően fiatalabb, magas, karcsú leány. Mind­ketten fekete viseletben voltak, amiből a legény arra következtetett, hogy valaki a közelmúltban meghalt a családban.- Elnézést kérek és bocsánatot is egyúttal, hogy zavarni merésze­lem a kedves családjukat, de nem szeretném tovább folytatni éjsza­ka az utat. Véletlenszerűen választottam az önök házát. A település elején már próbálkoztam egy helyen, de ott azonnal tudatták velem, hogy nem fogadnak be. Beszélni sem akartak velem. Meg is értem őket. Köszönöm az önök kedvességét, hogy meghallgatnak. Ha azt mondják, hogy menjek tovább, tudomásul veszem azt, és azonnal el­hagyom a házat - mondta Péter. A házigazdának rokonszenves volt az ismeretlen fiatalember. Feltételezte, hogy értelmes legényről van szó, azonban a szavaiban mégis kételkedett.- Tudod, hogy engemet hogy hívnak? - tette próbára Pétert a családfő.- Nem tudom, hiszen most járok itt életemben először. Tekin­tettel a rendezett otthonra és a kedves családi légkörre, meggyőző­désem, hogy nagyon becsületes emberekkel hozott össze a jóisten - válaszolta.- Sándor az én nevem, Rumi Sándor. Te pedig bárki lehetsz, nem tudhatjuk. Manapság különböző szándékú emberek vetemedhetnek bárhová. Közöttük vannak zsiványok és bajbajutottak egyaránt. Vala­mi azt súgja, hogy te az utóbbiakhoz tartozol, bár lehet, hogy majd nagyot csalódom. Nem hitetlen tamáskodom tovább! A bizonytalan­ságtól függetlenül itt maradhatsz nálunk éjszakára. Én egy bognár­mester vagyok, pénzem és értékes holmim nincsen. Tőlünk nem vi­hetnél el semmit akkor sem, ha rossz szándékod volna. Nem akarlak azonban igazságtalanul megvádolni, mert még mindig hiszem, hogy a világon a legtöbb ember jó szándékú - mondta nyugodtabb hang­nemben a gazda.- Ne féljenek tőlem, én csak pirkadatig maradnék kellemes hajlé­kukban. Van nekem elég bajom, amivel nem fogom untatni önöket. 76

Next

/
Thumbnails
Contents