Göncz László: Kálvária - Pannonia könyvek (Pécs, 2011)
tünket is. Később megtudtam, hogy a nuncius követelte a püspöktől, hogy keressen fel bennünket a börtönben, ami be is következett. Aztán a későbbiek során magának a kormányzónak is írt az érdekünkben. Áldja meg a Teremtő érte! Sajnos, a két társamnak ettől függetlenül sem sikerült még kiszabadulnia, ezért minden lehetséges alkalommal imádkozok értük, és kérem az Urat, hogy hallgassa meg könyörgésüket. Nem árulok el titkot, ha Önöknek őszintén elmondom, hogy én nem rajongtam a vidék Magyarországhoz történő visszacsatolásáért. Megértem azonban, hogy vidékünk magyar érzelmű polgárainak, Önöknek is, nagy vágya teljesült az által, hogy két évtizedes délszláv uralom után ismét visszatérhettek az anyaországhoz. Be kell látnunk, hogy ilyen vidéken, ahol több nemzet él együtt, a különböző politikai eseményeket másképpen éljük meg. Ami önöknek felszabadulás és öröm, az másoknak akár megszállást és bánatot jelenthet. És ez fordítva is igaz. Azonban azt tiszta lelkiismerettel kijelenthetem, hogy én elfogadtam a politikai változást. Zaklatásomra 1941 késő őszén pedig feltehetően azért került sor, mert rajta voltam azon a cédulán, amelyet az egyik ismert, a csendőrök által likvidált partizánvezetőnél találtak. Az illető nekem egykor évfolyamtársam volt a gimnáziumban, így megkeresett egy alkalommal és arra invitált, hogy legyek a partizánmozgalom segítségére az általa megszállónak nevezett magyar hatalommal szemben. Én őszintén elmondtam neki - amit később a bűnömként róttak fel a bíróságon -, hogy nem ellenezhetem a mozgalom kibontakozását. Elmondtam neki, hogy a módszereikkel, világnézetükkel semmiképpen nem tudok egyetérteni, de ha másképpen is látnám, pap létemre annak szervezésében akkor sem vehetnék részt. Véleményem és határozott döntésem nem volt a szájíze szerint való, azonban én úgy próbáltam állást foglalni, hogy a hivatásomnak és az úristennek a legnagyobb mértékben megfeleljek. Gábor plébános úr azt követően még hosszan beszélt a börtönben eltöltött hónapok gyötrelmeiről. Említette azt is, hogy a magyarellenes körökben ellenségnek tekintik őt, mert több alkalommal is egyértelműen ellenszegült a kommunista eszmét terjesztőkkel szemben. Azokból ugyan 1943 nyarán nem volt sok a vidéken, azonban egyesek 14
