Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI 1996-ban újabb meséskönywel lepte meg a gyerekeket Ki lakik a sötétben címmel. Dr. Varga József ezekről a mesékről így írt a Muratáj hasábjain: „ A kötet témában gazdag, választékos, felsorolásban és szerkesztésben jól meggondolt, tartalmában, cselekményvezetésben szépen összeállított és igényes. A népi szokásokra is épülő szöveg képzettársításos tükröztetése, az alkotói, megírási szándék, az ismétlések, ellentétek, fokozások, erősítések, hasonlatok, megszemélyesítések, szinesztéziás és metaforikus bokorok csodálatosan domborítják ki a mondanivaló lényegét.” A 90-es évek második felétől a művész a muravidéki magyar irodalom legjelentősebb prózaírójának tekinthető. 1999-ben jelent meg Mégis harangoztak című kötete, amelyben tizenkét novella olvasható. Többségük a 80-as években íródott, és kiállta az idő próbáját. A szerző témaválasztására kihatott a kisebbségi közösség, a munkahelye (bíróság) és a mindennapok. Szociográfiai hitelességgel megírt elbeszélései a sziget-létre ítélt közösség némely burkolt problémájára is ráirányít ják a figyelmet. „Ezekben némi iróniával a kisebbségi lét szülte furcsa és nem egy esetben abszurdnak tűnő helyzeteik is megfogalmazódt ak” - írja bevezetőjében a kötet szerkesztője. A Mégis harangoztak - a harangszó az emberi élet leforgását jelképezi: harangoznak reggel, délben, harangszó kíséri az embert utolsó útján - című kötet új színfolttal gazdagította a muravidéki magyar irodalom könyvespolcát. A művet a kritika a muravidéki magyar ember jellemzéseként értékelte. 2000-ben az ő elbeszélései alapján készült az első muravidéki magyar film Karácsonyi varázslat címmel. A film alapanyagául szolgáló két novellából (Az apa elutazott és a Visszahozott szép karácsony) írt később Balogh Zsolt és Nagy András forgatókönyvet. Ajátékfilm tízmillió talárba került. Szereplői Nemcsók Nóra, Szalay Kriszta, Cserna Antal, Herženjak Lucia, Lass Bea, Horváth Illés, Bacsa Ildikó, Irena Varga, Horvat Benjamin, Miša Gerič, valamint a Kétnyelvű Középiskola diákjai voltak. A filmet a Három Sztár Kft. forgatta le, producere Sík Endre volt. Egyedülállónak számít, hogy egy kétmilliós országban egy 6300 fős nemzetiség kedvéért egy kisebbségi nyelven készülő játékfilmre a közszolgálati televízió pénzt áldozott - mondta Sík Endre, a film producere (Népújság, 2000). A játékfilmet a magyar tévénézők is láthatták, hiszen a Magyar Televízió vezetői megvásárolták. Szíjártó Imre34 filmkritikus véleménye szerint szépek a felvételek a lendvai várról, a lendvai utcákról és épületekről, valóban ilyennek látja a tájat valaki, ha idevalósiként szeret itt élni, vagy vendégként szívesen érkezik ide. A helyiek örömmel ismernek magukra ebben a filmben, az idegenek pedig otthonosságot látnak benne, noha nem sajátjukat. A természeti környezetet a tájak teszik kedvessé, az emberihez pedig hozzájárul a kétnyelvűség, amit ugyancsak jó érzékkel sikerült az alkotóknak érzékeltetnie. 34 Szíjártó Imre: Csodavárók - jegyzetek a Karácsonyi varázslat című filmről. Népújság, 2001. január 25. 94
