Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI 1994-ben jelent meg Bence Lajos írott szóval a megmaradásért - A szlovéniai magyarság 1919-1989 című tanulmánykötete, amelyben a szlovéniai magyarság történelmét, művelődési intézményeit, irodalmát, nemzetiségi politikáját és sajtótörténetét foglalta össze. Győrfíy László, a Hitel kritikusa Bence Lajos művét a magyarságtudomány nélkülözhetetlen kézikönyvének nevezte. Mák Ferenc a Vasi Szemlében erről így vallott: „Bence, az író a könyvében jelezte: az irodalom bizony nemcsak esztétikum, de elsősorban etikum, nem egy esetben a történelmi eseményekkel szembeni szellemi helytállás igényének a megfogalmazása is.” Gyurácz Ferenc, a kötet recenzense a következőképpen méltatta a tanulmánykötetet: „Ügy szolgálja a magyarság önismeretét, megmaradási törekvését, hogy eközben senkit, sem népeket, sem egyéneket nem sért.” Az író a Trianon utáni 70 évet több szempontból elemzi, kezdve a magyarság gazdasági és jogi helyzetével, amelyet egy 1945 utáni résszel is kibővít. A demográfiai áttekintést az oktatásügy és a kisebbségi sajtó ismertetése követi. A kötetben a legnagyobb hangsúlyt mégis a szlovéniai magyar irodalomnak szenteli, kezdve a táj irodalmi hagyományainak bemutatásával, visszautalva az alsólendvai nyomdászat 16. századi termékeire, folytatva a csaknem három évszázados kultúrtörténeti hiátus után a századforduló, majd a két világháború közötti időszak jelentősebb, főleg a gyorssajtóban megjelent irodalmi próbálkozásaival. A kötet utolsó részében pedig részletesen foglalkozik a szlovéniai magyar irodalomnak a kezdetektől a 90-es évek elejéig tartó mintegy három évtizedes fejlődésével, vázolva egy-egy jelentősebb személyiség írói arcélét, pályaívét. Bence Lajos véleménye szerint az említett könyvnek fontos üzenete van: „Olyan dolgokra bukkantam a disszertációm megírása közben, amelyek önépítkezésünkben lehetnek segítségünkre, gondolok itt az itteni magyarság kulturális felemelkedésére, öntudatának az erősödésére. Könyvem tipológiai jellegű, így már most ösztönzőnek szántam a további tudományos vizsgálathoz. Fontosnak tartom azt, hogy a valóságunkat tudományosan is képesek legyünk vizsgálni és gyorsan reagálni a kóros jelenségekre. Ez fogja biztosítani a megmaradásunkat, hogy egy kicsit tervszerűbben állunk hozzá dolgaink rendezéséhez, csak így sikerülhet - Ady Endre szavaival élve - felépíteni a templomot.” A tanulmánykötet második, bővitett kiadása 1996-ban jelent meg. Másik kötete, amely a Rá olvasások címet viseli, régi és új versekből áll össze. A szokatlan cím is jelzi: a Bence-versek szokatlan témavilága, az alkotás öröme és fájdalma, a szabadság és az írói szabadság témakörének körüljárása a kötet új verseiben nyilvánul meg és továbbgondolást igényel. A Rá olvasások 2000-ben jelent meg az MNM1 gondozásában, s az egyik legötletesebb kivitelezésű szlovéniai magyar könyvnek számít. A kötetet formatervezője Meszelics László volt. 89
