Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI I. 6. A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI 1.6.1. A szépirodalom és esszéirodalom jeles képviselőinek munkássága és alkotásaik BÁTI Zsuzsa (Pádé, Padej, 1939 - ), újságíró, költő, fordító. 1939-ben született a bánáti Pádén. Iskoláit Nagybecskereken (Zrenjaninban) végezte, később a Magyar Szó újságírója lett. 1963-ban a Muravidékre, Szlovéniába költözött családjával együtt. A muravidéki magyarok hetilapjának, a Népújságnak lett újságírója, majd felelős szerkesztője. 1991-ben vonult nyugdíjba. Egyik vallomásában erről így nyilatkozott: „Szlovéniában itthon vagyok, Vajdaságba hazamegyek. Jó érzés. Olyan, mintha híd lennék. ” Báti Zsuzsa Lendván él. Munkássága, irodalmi tevékenysége Báti Zsuzsa költői indulása az 50-es évek közepére esett ekkor tette közzé verseit különböző vajdasági napi- és hetilapokban, valamint a Hídban. Költővé érlelődése azonban a 70-es években fejeződött be, tehát már a választott hazában, Muravidéken. Az évtized lírai termését az 1979-ben megjelent Útravaló és Kettőnk évszakai című versesköteteiben publikálta. Negyvenévesen került olyan helyzetbe, hogy szinte egy időben jelent meg a két könyv. A Fórum Kiadó gondozásában és a szabadkai nyomda igényes kivitelezésében az Útravaló, majd a muraszombati Pomurska založba kiadónál hasonló szép kiadásban a Kettőnk évszakai. Az Útravalóban József Attila és a nyugat európai tárgyias költészet hatását figyelhetjük meg. Erre utal a költőre való közvetlen hivatkozása is: 82
