Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 5. A szlovéniai magyar könyvek tipográfiája
A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVEK TIPOGRÁFIÁJA munkáit 1918-tól napjainkig, azzal a céllal jött létre, hogy a közöletlen és még feltárható anyag közzétételre kerüljön. A kiállításon nyomtatott könyvek és eredeti, illusztrációra szánt munkák egyaránt szerepelhettek, és nagy közönség tekinthette meg őket. A konferencián, amelyet dr. Szabó Lilla művészettörténész vezetett, szóhoz jutottak a könyvszakmát ismerő szerzők, kiadók, művészettörténészek. Dr. Szabó Lilla erről így nyilatkozott: “Az országos és az országos kereteket is meghaladó millenniumi művelődési rendezvények palettáját egy olyan átfogó kiállítással kívánjuk gazdagabbá tenni, amely első ízben mutatja be a maga történeti teljességében a határon túli magyar szerzők könyvillusztrációs művészetét. A téma időszerűsége két szempontból fontos: egyrészt Magyarországon korábban nem voltak meg az objektív feltételek egy ilyen rendezvény lebonyolításához, másrészt a határon túli régiókban sem történtek olyan kísérletek, melyek a könyvillusztráció műfajának magyar nemzetiségű ápolóit igyekeztek volna bemutatni. A könyvillusztráció jelentősége a határon túli magyar alkotók munkásságának szempontjából azért mondható kivételesnek, mert voltak olyan időszakok, amikor a nyilvánosság elé lépés egyetlen lehetőségét jelentették. A téma feldolgozása a magyar művészettörténet régi adóssága. A projektenjelenleg hét művészet- és irodalomtörténész, valamint könyves szakember dolgozott."30 „Izgalmas feladat a könyvillusztráció kutatása, hiszen a műfaj igen szorosan kapcsolódik az irodalomhoz, de ahhoz a közösséghez is, amelyik a könyvet kezébe veszi. A politikai változás után a magyar kulturális intézmények rendszere összeomlott, de a magántulajdonban lévő kiadók továbbra is működtek, a magyar szó mellett számos, magyar művészek készítette képpel ajándékozva meg az olvasókat." - írta P. Szabó Ernő művészettörténész, újságíró a Magyar Nemzetben 2001-ben, alátámasztva a könyvillusztrálásnak a könyves szakmán belüli fontosságát, majd így folytatta a cikkét: “Égő város, romba dőlt házak, az épületekkel szemben, az előtérben karját magasba emelő alak. A rajzot Kós Károly készítette, s 1924-ben jelent meg nyomtatásban, Bárd Oszkár Mi lesz velünk? című könyve címlapjaként a kolozsvári Minerva könyvkiadónál. A nagy világégés, a feldarabolt Magyarország fájdalma éppen úgy benne van ebben a rajzban, mint az aggódás azokért, akik az az új impérium alattvalóiként is meg akarták tartani kultúrájukat, magyarságukat, emberségüket. A könyv alighanem könyvészeti ritkaság, a rajz izgalmas adalék a 30 Dr. Szabó Lilla: Magyar könyvillusztráció Magyarország határain kivül 1918-tól napjainkig című kiállítás és konferencia. Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága. Budapest. 2001. Konferencia-körlevél. 79
