Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 5. A szlovéniai magyar könyvek tipográfiája
A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVEK TIPOGRÁFIÁJA I. 5. 2. A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVILLUSZTRÁTOROK MEGHATÁROZÓ TÍPUSAI, CSOPORTJAI I. 5. 2.1. A gyermekkönyvek, ifjúsági könyvek illusztrátorai A gyermekkönyvek esetében a művészi minőség az illusztrációnak nem az egyetlen kritériuma. A gyermek rendkívüliség- és illúzióigényét sok esetben nem lehet pusztán csak a művész önkifejezési vágyával, autonóm alkotásával kielégíteni. Figyelembe kell venni a gyermekek világát is. Ezért a gyermekkönyvek illusztrálása hidat jelent a gyermek ízlése és a művészi ízlés között. A megjelent gyermekkönyvek zömét Gábor Zoltán és Gálics István festőművészek illusztrálták. Gábor Zoltán ebben a feladatkörben is megőrizte eredeti stílusát, a leegyszerűsített kubisztikus formaalkotást, és ő volt az a művész, aki képviselte az illusztrátorok között az egyszerű síkokból építkező formatervezést. Ez a megállapítás érvényes Bence Utrosa Gabriella Visszahozott szép karácsony (1996) mesekönyvének és Varga József Naphívogató (1974) gyermekverskötetének a rajzaira is. Tusrajzaival a művész szemléletessé tette a kíváncsi gyermekek számára a világot. Gálics István grafikusművész ritkán illusztrált gyermekkönyveket. Szúnyogh Sándor Virágköszöntő című (1987) gyermekverskötetéhez mégis ő készített illusztrációkat, amelyeket dr. Varga József, költő, a Muratáj főszerkesztője a Népújságban megjelent cikkében gyenge munkának minősített: „Az illusztrációk, rajzok nem színesek, nem keltenek különösebb hatást, nemigen inspirálják a gyerekeket belső képek kialakulásához. Ezeket a képeket világtalannak lehetne nevezni, hiszen egysíkúak, fekete-fehér szentimentalizmust sugallnak, csupán utalnak a versek tartalmára, de nem teremtik újjá a vers mondanivalóját ” Varga József kritikájából kitűnik az az elvárás, amelynek a 80-as évek végén már teret kellett volna nyernie, a "művészi könyv" megteremtésének az igénye. A művészi ízlés hosszú, kemény kompromisszumokkal teli fejlődése egy közösségnek. Ez érvényes a szlovéniai magyarság könyvkultúrájára is, s főleg gyermekirodalmának látványvilágára volt elvárható. A gyermekkönyvek illusztrációit a tartalom részeként kell értékelni. Ajó illusztráció emeli a szöveg értékét is. Ez azt is bizonyítja, hogy az illusztráció sosem öncélú, hanem szolgál valamit. A szlovéniai magyar könyvkiadásban viszonylag kevés illusztrált meséskönyv jelent meg a többi irodalmi műfajhoz 72
