Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)

I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - 1. 2. Az irodalmi önszerveződés

AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS

I. 2. 6. 4. 1.2.6. 5.

Két nyelvészeti tanulmánykötet Egy néprajzi kiadvány

Dr. Varga Józsefnek 2003-ban jelent meg az MNMI gondozásában A muravidéki személynevek című tanulmánykötete, amelyben a szerző a hivatalos és élő nyelvhasználatban alkalmazott névalakokról szól, amelyet 20 muravidéki településen gyűjtött és dolgozott fel. A tanulmánykötet első része öt nagyobb fejezetre tagolódik, vagyis: a muravidéki magyar, illetőleg kétnyelvű falvak személynéwizsgálatára, a vezetéknevekre vagy családi nevekre, a keresztnevekre vagy utónevekre, a becenevekre vagy becézőnevekre, s a Murán inneni két tájegység (Göcsej, Őrség) keresztneveinek összesített adattárára. A tanulmánykötet második részében a szerző szintén öt fejezetben elemzi a murántúli falvak magyar ragadványneveit. 2004-ben Budapesten publikálta Varga József a Krúdy Gyula Irodalmi Kör kiadásában Mondjuk, írjuk helyesen hetésiesen? című tanulmánykötetét is, amelyben a muravidéki nyelvhelyességről és nyelvművelésről írt tanulmányokat és cikkeket gyűjtötte össze.

Varga József: Muravidéki személynevek MNMI, 2003

Or. Varga tózsaf

Muravidéki

személynevek

Mód László - Simon András ismeretterjesztő tanulmánykötete, A hajtástól az újborig, vagyis a szőlő és a bor ünnepei Lendvavidéken 2002- ben jelent meg. Az MNMI adta ki magyarországi szerzőktől. A kötetben a szerzők a szőlő és a bor ünnepeihez kapcsolódó régi és új szokásrendet rituálét írják le. A könyv több a hagyományos értelemben vett néprajzi vizsgálódásnál. A témáról szlovén (Novák Császár Jolán) és német nyelvű (Ségi Norberta ; Guba Szilvia) összegezést is olvashatunk.

Göncz Jánosnak 2001-ben jelent meg a Gyermekkorom faluja. Forgácsok Göncz János hetési képeiből, emlékeiből című néprajzi ihletésű műve az MNMI gondozásában. A kötetet Bellon Tibor néprajztudós szerkesztette. Göncz János soraiból kicseng a múlt szépsége iránti nosztalgia, az elveszett gyermekkor színes világa, szemben a jelen korántsem mindig biztató ígéretével. A szerzőt ez a hiány inspirálja további munkára.

52