Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)

I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - 1. 2. Az irodalmi önszerveződés

AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS

monográfiáját, amelyben a szlovéniai magyarság 1919-89 közötti hetven esztendejének történelmét, ezen belül pedig tudományos életének és művelődésének kibontakozását, majd kiteljesedését tekinti át. Győrfíy László a „magyarságtudomány nélkülözhetetlen kézikönyvének" tekinti. A művet 1996-ban II., bővített kiadásban is kiadták.

Három elsőkötetes költő jelentkezett a 90-es években: Cimmermann Topiák János Flagelláns énekeskönyv (1991) című kötetével, Göncz László Életfoszlányok (1997) és Zágorec- Csuka Judit Viharverten (1997) című köteteikkel. Göncz László számos közéleti szerepvállalás, nemzetiségtudományi írás után most mint költő mutatkozott be (Pomogáts B„ 1997). Zágorec-Csuka Judit pedig a fiatal költőnemzedéket képviselte, bizonyítékként egy kis létszámú közösség sokszínű irodalmi megnyilvánulására.

Cimmermann Tolplák János: Flagelláns énekeskönyv (Szlovéniai Magyar írócsoportok, 1991)

Kercsmór Rózsa újságíró 1996-ban adta ki első és egyben utolsó elbeszéléskötetét Kihűlt a ház

melege címmel, amellyel az őrségi magyaroknak állít emléket. 1993-ban jelent meg Hagymás István Casanova napja (Fellini Casanovájának

Kercsmár Rózsa: Kihűlt a ház melege (MNMI, 1996)

asztrálmítoszi vonatkozásai) című kötete.

1998-ban látott napvilágot az Igét őrizve című antológia, amely három költőnemzedék verseit tartalmazza.

Az antológiában azok a költők szerepelnek, akik már kötetekkel rendelkeznek: Báti Zsuzsa, Bence Lajos, Göncz László, Halász Albert, Rozsmán Erzsébet, Szúnyogh Sándor, Cimermann Topiák János, Varga József és Zágorec-Csuka Judit. Bence Lcyős, a szerkesztő az antológia előszavában így írt:

„Az antológia címe - Igét őrizve - ma már parancsként hangzik. Ahogy a pásztor számára is parancs: úgy őrizze a nyáját, hogy az szét ne széledjen! Hogy földönfutóvá ne váljon! Hogy érezze az akol melegségét, akkor is, ha odakint cudar szelek fújnak. Lelket és fogat vacogtató hidegben is őrizni, Szúnyogh Sándor szép szavával élve, a szívfűtő lángot:«...”

39