Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
III. Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában - III. 4. A Maribori Egyetem Magyar Tanszékének könyvállománya
A Maribori Egyetem Magyar Tanszékének könyvállománya dokumentumok (nyomtatott és nem nyomtatott ismerethordozók) kiválasztását, beszerzését és állományba vételét. A gyarapítási tevékenység minőségét és mennyiségét elsősorban a meghatározott tanszéki költségvetés és a kiadói választék is befolyásolja. A tanszék legfontosabb könyvgyarapítási módja az ajándék, a vétel és a csere. A dokumentumok beszerzésének legfontosabb forrása az ajándékozás. A tanszék kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől, magánszemélyektől. A tanszék könyvállományát a 70-es - 80-as években különféle ajándékok alapozták meg. A könyvajándékok elsősorban magyarországi könyvkiadóktól, a külföldi magyaroktatásért felelős intézményektől (pl. minisztérium, Nemzetközi Hungarológiai Központ) és a Pedagógiai Akadémia testvérintézményétől, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolától származnak. A tanszék hagyatékot is kapott már. A kapott dokumentumok mennyisége néhány példánytól a kisebb gyűjteményekig terjed. Az állománygyarapodás másik jelentős forrása a vétel. A dokumentum megtekintése alapján történő vétel a könyvesbolti vásárlás, mely az újonan megjelent kiadványok beszerzését biztosítja. Az állomány apasztásának az állomány gyarapításával egyenrangú feladatnak kell lennie, mert a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. A magyar tanszék könyvgyűjteménye esetében ez a folyamat nem érvényesülhet teljes mértékben, mivel a könyvállományból bizonyára hiányoznak fontosabb dokumentumok, és ezek beszerzése részesül előnyben, csak utána kerülhet sor a régebbi könyvek kivonására. Emellett a kivonási folyamatot meg kellene előznie egy állományelemzési tevékenységnek. Az elemzésekkel nyert adatok felhasználásával el lehetne érni, hogy egyensúly teremtődjön a szerzeményezés és az apasztás között, és nőne az állomány információs értéke. De az ellenőrzést nehéz lenne megvalósítani, mivel az állományt nem egy könyvtáros kezeli, és sem a tanároknak, sem a hallgatóknak nincs ideje az ilyen nagyszabású munkára. Ide sorolhatók azok a dokumentumok, amelyek használat közben megrongálódtak, megcsonkultak, azaz rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Nem szabad selejtezni azokat a dokumentumokat, melyek muzeális értékűek, ill. amelyekkel kapcsolatban megőrző feladatot vállalt a könyvtár. A tanszék könyvállományából két, esetleg három szépirodalmi gyűjteményt is ide sorolhatunk; pl. Magyar remekírók. A tervszerű állományapasztáson és a természetes elhasználódáson kívül egyéb okok miatt is csökken az állomány nagysága. Ezek a következők: a dokumentum elveszett, 361
