Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - 1. 2. Az irodalmi önszerveződés
AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS Szúnyogh Sándor költészetének egyik jellemző vonása, hogy kísérletet tesz az avantgárd verstechnikák alkalmazására, és ezzel megbontja a versszerűség hagyományos formáit. Érdekes, hogy különböző irodalmi és politikai akadályok miatt Magyarországon Kassák poézisén kívül az avantgárd nem bontakozott ki, annál erősebb volt viszont a vajdasági magyar irodalomban és a határon túli irodalmakban, így Szúnyogh által a muravidéki magyar irodalomban is. Varga József is a Tavaszvárás antológiával induló költő, elbeszélő. A muravidéki magyarság egyik legmeghatározóbb egyénisége, verseivel a táj költészet jellegzetes hagyományait eleveníti fel, de költészetében gyakran megszólal a nemzetiségi létért való küzdés hangja is. Elbeszélései a falusi parasztvilág identitás-példázatai, amelyeket szintén meghatároz a tájhoz való kötődés. Ezeket az elbeszéléseket a valóságfeltárás eszménye jellemzi, az archaikus kultúra bemutatása, a folklór, a letűnt korok utáni nosztalgikus vágy (Rudas, 2002). A Tavaszvárás másik vonulatát a novellák alkotják. Az epikai műnem e művek és Szórni Pál említett regényének ellenére legkevésbé művelt ága a szlovéniai magyar irodalomnak. Szórni Pál prózai témái mindig társadalmi érdekűek, akkor is, amikor a külföldön dolgozó vendégmunkásokról vagy azoknak itthon maradt s hányódó gyermekeiről ír, vagy akkor is, amikor egy-egy belterjes érdekházasságot mutat be, esetleg útját kereső, tapogatózó gyermeki lélek vergődését ábrázolja.12 Szórni Pál magányos írói alkat volt. Rövid tárcáiban, novelláiban a hétköznapi emberek mindennapi életét tárja fel mikszáthi technikával. Nemcsak a Tavaszvárás társszerzője, hanem a muravidéki magyar irodalom szervezőinek egyike is volt. Amikor 1972-ben az antológia alkotói „létrehozták a szlovéniai magyar irodalmat”, senki sem hitte, még a túlzottan optimisták sem, hogy az „a nagy magyar irodalmi vezetői réteg” támogatása és elismerése nélkül is képes lesz gyökereket ereszteni a Murán inneni „sivár irodalmi talajba”, s hogy 2000-re már része lehet az egyetemes magyar kultúrának és irodalomnak.13 1970-ben a „Tavaszvárás-nemzedék" írói és költői létre akarták hozni a Petőfi Kultúrkört, amely általános művelődési területen működött volna különböző formákban, és önkéntes alapon szervezte és kapcsolta volna össze a művelődést és a művészetet kedvelő állampolgárokat. A Kultúrkör munkája nyilvános és önálló lett volna, fejleszthette volna a kulturális alkotómunkát, bátorította volna az igényes önkezdeményezéseket, segítette volna a művészeti alkotások megértését 12 Szúnyogh Sándor: Szórni Pál (1936-1989). In memóriám. In: Népújság, 1989. április 21., 4. p. 13 Dr. Varga József: Szórni Pálra emlékezem. In: Népújság, 2000. november 3., 11. p. 30
