Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
III. Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában - III. 2. A nemzetiségi könyvtárak: kétnyelvű könyvtárak, könyvtárak nemzetiségi programmal
A NEMZETISÉGI KÖNYVTÁRAK: KÉTNYELVŰ KÖNYVTÁRAK, KÖNYVTÁRAK NEMZETISÉGI PROGRAMMAL III. 2. A NEMZETISÉGI KÖNYVTÁRAK: KÉTNYELVŰ KÖNYVTÁRAK, KÖNYVTÁRAK NEMZETISÉGI PROGRAMMAL III. 2.1. Murska Sobota - Muraszombat: A muraszombati Területi és Tanul mányi Könyvtár rövid története Előzmények Muravidéken a többi szlovéniai könyvtárhoz képest eléggé későn kezdtek el működni és kezdték el teljesíteni a küldetésüket a könyvtárak. Muraszombat (Murska Sobota) 1875-ben a kaszinóval együtt olvasótermet is kapott. A Muraszombat és Vidéke című hetilapban 1890-ben már D. Dolinay által megfogalmazódott az a cikk, amelyben népkönyvtárak alapítására hívja fel az olvasóközönség figyelmét, és ezt az igényt azzal támasztja alá, hogy 15 millió magyar közül csak egy millió nevezhető olvasónak.89 Ennek ellenére Muravidék-szerte csak 1899 után jöttek létre egyesületi könyvtárak. Muraszombatban a Vasvármegyei Kultúregyesület alapított ilyet. De ezeket csak az egyesület tagjai látogathatták, és mivel magyar egyesületek tulajdonában voltak, ezért magyar olvasói körük volt.90 1906-ban nyitották meg a Gazdakör könyvtárát. heti egyórás nyitva tartással. Ebben az időszakban felélesztette tevékenységét a muraszombati kaszinó könyvtára, amely az Osztrák-Magyar Monarchia széteséséig működött. 1911 -ben létezett Muraszombatban a Dunántúli Közművelődési Egyesület Népkönyvtára, amelyet a Muravidéki Magyar Egyesület évente 50 koronával támogatott. A könyvtárnak 331 füzete volt, évente 377 egységet kölcsönzött ki, ebből 350 szépirodalmat. Ebben az időszakban nyilvános könyvtárak még nem léteztek Muraszombatban, de létrejött a Polgári Kör egyesületi könyvtára, amely 1929- ig működött. 1920-ban alapították meg a Népkönyvtárat, ám az állományát 1923-ban a Sokol egyesület könyvtára vette át. 89 Muravidék, vagyis Prekmurje 1919-ig Magyarországhoz tartozott, vagyis a muravidéki szlovénség is ennek az államnak a keretein belül élt. 90 Franc Kuzmič: Zgodovina knjižnic. Soboška knjižnica 1946-1996. (A könyvtárak története. A muraszombati könyvtár 1946-1996.) 10. p. 316
