Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 6. Önkormányzati kétnyelvű (szlovén-magyar) lapok a nemzetiségi területen
ÖNKORMÁNYZATI KÉTNYELVŰ (SZLOVÉN-MAGYAR) LAPOK A NEMZETISÉGI TERÜLETEN w «MIJI ©Imim Kako ravnati z odpadki? Mnogokrat prisluhnemo tem besedam, vendar se le redko vprašamo po njihovem pomenu in vplivu na naše vsakdanje življenje. Najpogosteje menimo, da odpadki iz gospodinjstev in indusramo voditi aktivnosti v smeri - nič, oziroma čim manj odpadkov. V naši občini imamo dobro organizirano zbiranje in odvoz odpadkov ter deponiranje le-teh. / trije končajo v vozilu za zbiranje in odvoz. Na žalost temu ni tako, saj se težave takrat šele začenjajo. Seveda bi bilo najboljše, če odpadkov sploh ne bi povzročali, vendar so to le utopične ideje. Količino odpadkov lahko zmanjšamo samo tako, da ti sploh ne nastanejo. Dobro načrtovana proizvodnja, transport in sama poraba vseh dobrin to sicer ne omogočajo v celoti, vendar mo-Vendar to ni dovolj, saj deponija nima neskončnega volumna. Počasi moramo začeti odštevati leta do dokončne zapolnitve. V svetu so za ta problem našli rešitev, in sicer v obliki ločenega zbiranja odpadkov. Enostavni račun nam pove, da v primeru, če zmanjšamo količino odpadkov za polovico, podaljšamo življenjsko dobo deponije za enkrat glede na stanje brez ločenega zbiranja. Posamezni tipi odpadkov se bodo vračali v ponovno uporabo v industriji. Seveda to ne bo enostavno delo, saj se moramo znebiti navade, da je za naše smeti najboljša rešitev sosedova jama. Podatki naših zahodnih sosedov kažejo, da je cena sanacije divjih odlagališč desetkratna v primerjavi s ceno za normalno zbiranje odpadkov. Zavedati se moramo, da stroške sanacije plačujemo vsi. Naslednja faza mora predstavljanje razvrščanje ločeno zbranih odpadnih surovin in vračanje le-teh nazaj v industrijo. Na koncu naj dodam nekaj besed o zbiranju, pridelavi in predelavi organskih gnojil. Le polovico generacije nazaj smo imeli idealen ciklus na naših kmetijah. Bilo je ravno dovolj domačega mešanega gnoja za naravno proizvodnjo zdrave hrane. Ukinili smo živinorejo. Uporabljamo umetna gnojila brez poznavanja natančne vsebine in izvora sestavin. V zemlji se počasi kopičijo škodljive snovi, ki prehajajo v prehranjevalni ciklus. Mogoče bi se bilo vseeno dobro vrniti nazaj k naravi in proizvajati naravna gnojila ob uporabi slame, lesnih in bioloških odpadkov. Ravnanje z odpadnimi snovmi je postala zelo zapletena veja znanosti. O zbiranju in odlaganju odpadkov ni dovolj le govoriti kot o kakšni politični temi, predvsem brez ustreznega tehnič nega znanja. Potrebna so konkretna de janja vseh občank in občanov. MAG. JÓZSEF MURSICS Hogyan bánjunk a hulladékkal? Nagyon sokszor halljuk ezeket a szavakat, de csak ritkán foglalkozunk jelentésükkel és kihatásukkal mindennapi életünkre. Gyakran úgy véljük, hogy a háztartási és az ipari hulladék problémája a hulladékgyűjtő és -szállító kocsiban megoldódik. Sajnos ez nem így van, hiszen a nehézségek csak ott kezdődnek. Nagyon jó volna, ha hulladékmentes volna életünk, de ez csak utópikus eszme. A jól tervezett termelés, a szállítás és az összes javak felhasználása ezt nem teszi lehetővé teljes mértékben, de a tevékenységet olyan irányba kell vezetni, hogy minél kevesebb hulladék legyen. Községünkben a hulladék gyűjtése, szállítása és tárolása jól szervezett. Mindez azonban már nem elég, hiszen a hulladéktároló nem használható a végtelenségig, lassan számolnunk kell az éveket végleges betöltéséig. A probléma megoldását világszerte a szelektált hulladékgyűjtés jelenti. Már egyszerű számítás kimutatja, hogy abban az esetben, ha a hulladék mennyiségét felére csökkentjük, duplájára hosszabbítjuk a hulladéktároló használati, tekintettel a hulladék ha-9 LendvaiHíradó, belső oldal. 2004. IV. 15., 7. évfolyam, 1. szám 297
