Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 5. A Muratáj című irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat (1988-tól)
A MURATÁJ IRODALMI, MŰVELŐDÉSI, TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT (1988-TÓl) helyeztek hangsúlyt, Illetve ekkor zajlottak Lendván azok a történeti konferenciák, amelyeknek anyagát a Muratájban is közölték. Ezt megelőzően általában magyarországi szakemberek publikáltak e tárgykörben. így Fejtő Ferenc (Magyarország helye Európában), Rózsás János (Magyarok a Gulag kényszer táboraiban), Tóth Sándor helytörténész (Kis zalai postatörténet, Újabb adatok a Bánffy családról és a lendvai várról), Dr. Gyuricza László (A szlovén-magyar határforgalom változásáról a 90-es években Nyugat- Zalában) és Mohos Mária (A határ túlsó oldalán). II. 5. 2. 7. A képzőművészeti rovat 7 tanulmány, illetve esszé jelent meg itt a Muratáj első tíz esztendejében. Ezek többnyire a muravidéki magyar képzőművészek kiállításairól és pályájukról szóltak. Gábor Zoltán Hangya András festői világát írta le, és Még egy hazai szobrászról címmel Bezerédy Lajos művészetét mutatta be. Topiák János Változatok, Egy éutizedfestői látomásai és az őshüllőség című tanulmányait közli. Bence Lajos Képzőművészet a Mura mentén, Lepke, avagy festők kórdekrétuma, In memóriám Gálics István címmel írt tanulmányokat. Szúnyogh Sándor Három évtized szobrai c. írásában Király Ferenc szobrász alkotásait mutatja be. Borbás György Teljesítettem a kötelességemet c. tanulmányában Zala György szobrászművésznek állít emléket. 11.5.2.8. Kialakulóban levő rovatok A Muratájban 1988 és 1998 között még teljesen nem alakultak ki a szociográfiai, a néprajzi és a színház- és filmtörténeti rovatok, annak ellenére, hogy viszonylag kevés tanulmány elvétve mégis megjelent. Kerecsényi Edit nagykanizsai néprajzkutató két tanulmányt közölt, az egyiket A lendvavidéki magyarok XX. századi kivándorlása, a másikat Miként kontyolták a hetési asszonyokat? címmel. Faragó Árpád Egy színház életútja címmel publikált, Varga József pedig Szociográfiai vizsgálatok Göntérházán címmel jelentette meg tanulmányát. II. 5.3. ÖSSZEGEZÉS a Muratáj tízéves korszakáról (1988-1998) Tíz év elteltével a Muratáj megjelenése után már elemezhető a folyóirat mint a Szlovéniában élő magyarok általános hungarológiai tevékenységének újabb vívmánya. Összegezésként elmondhatjuk, hogy a Muratájnak 1988-tól 1998-ig 11 évfolyama jelent meg 20 számmal (1992-ben és 1993-ban összevont számok láttak napvilágot). A szerkesztők először úgy 282
