Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 1. A Népújság. A szlovéniai magyarok hetilapjának története 1958-2004 között
A NÉPÚJSÁG, A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJÁNAK TÖRTÉNETE 1958-2004 KÖZÖTT II. 1. 3. A NÉPÚJSÁG a 60-as években Az újság koncepciója és informatív jellege Kezdetben, vagyis 1958 és 1964 között a Népújság cikkeit fordítói tevékenységnek tekinthetjük, hiszen a Pomurski Vestnik szlovén cikkeinek fordítására korlátozódott, mivel nem voltak saját újságírói. Habár kezdetben kéthetenként jelent meg, mégis közelebb állt a néphez, mert anyanyelvükön szólt hozzájuk. Idővel a lap minőségileg is fejlődött, és több olyan cikket közölt, amely a néppel, a vidék embereivel és a nemzetiség problémáival foglalkozott. Az indulás éveiben úgyszólván díjmentesen terjesztették a lapot, hiszen meg kellett alapozni az olvasógárdát. Mivel a példányszám alacsony volt, igen nagy erőfeszítéseket kellett tenni a lap népszerűsítése és terjesztése érdekében. Az újság nemzetiségi jellege A Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége és a Muravidéki Községközi Tanács nemzetiségi bizottsága évről évre napirendre tűzte a Népújság problematikáját. így született meg az a határozat, hogy javítani kell a lap helyzetén, és magyarul tudó és író munkatársakat kell toborozni. Ez az áldatlan állapot 1963 végéig tartott, amikor az alapító, a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége ismét tárgyalt a Népújság további helyzetéről. A tanácskozáson megállapítják, hogy a tarthatatlan helyzet gyors intézkedéseket követel, az olvasók és az előfizetők számának drasztikus csökkenését pedig az aktualitás hiányával magyarázzák (Bence L., 1994). 1963-ban és 1964-ben az újság szerkesztésében és tartalmában gyökeres változások történtek. Az újság káderpolitikája 1958-tól 1963-ig a Népújság megjelenését a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége muraszombati járási bizottsága finanszírozta, és csak ezután vállalta az anyagi fenntartást a Szlovén Szocialista Köztársaság. így 1964-től a lap költségvetését nem községi, hanem köztársasági szervek biztosítják. Határozat született arról is, hogy az aktualitás fokozása és az olvasók toborzása érdekében két magyar újságírót kell felvenni, a kéthetenkénti megjelenést pedig hetire cserélni fel. A terjedelem növeléséről egyelőre még nem esett szó. A legnagyobb problémát akkor a szükséges és képzett szakemberek hiánya jelentette. Végül is ez megoldódott két vajdasági magyar újságíró, azaz egy házaspár alkalmazásával. 1963-ban lett Báti Koncz Zsuzsanna a Népújság első hivatalos magyar újságírója, majd 1964-ben Koncz József is elhelyezkedett a lapnál. 229
