Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 1. A szlovéniai magyar könyvkiadás
A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVKIADÁS- a muravidéki magyarság politikai, oktatási, kulturális és tájékoztatási intézményei mellett - szorosan együttműködik az egyetemes magyar értékeket képviselő tudományos és kulturális intézményekkel, a szomszédos Vas és Zala megyék múzeumaival, levéltáraival, könyvtáraival és művelődési központjaival, valamint a határon túli magyar közösségek művelődési szervezeteivel és tudományos műhelyeivel. Az elmúlt esztendőkben tevékenysége folyamatosan bővült, így jellegét és szerepét tekintve az intézet megszilárdult. 1997 decemberében a magyar kormány a rangos Kisebbségekért Díjban részesítette, a muravidéki magyarság nemzettudatának és anyanyelvének megőrzése mellett külön méltatva a Kárpát-medencei és azon túli magyarmagyar kapcsolatteremtés terén felvállalt munkáját. 2004. augusztus 20-án nyílt meg Lendván a Bánffy Központ, amely a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretében működik. A beruházás közel 70 százalékát (840 millió forint) a magyarországi Illyés Közalapítvány támogatásából biztosították. Ezen kívül a Szlovén Köztársaság Művelődési Minisztériuma, az Információs Minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Lendva Községi Magyar Önkormányzat járult hozzá a kulturális központ létrehozásához. A Bánffy Központ az a műhely, amely összefogja az itt élő magyarságot, és tevékeny szerepet vállal a magyar-szlovén kulturális együttműködés építésében. Többek közt a magyar könyvek népszerűsítése és árusítása is itt folyik, mivel a magyar könyvesbolt Is a központban található. A Bánffy Központ internet kávézójával, kiállítóhelyiségeivel és magyar könyvesboltjával, valamint programjaival nyitott minden kulturális, tudományos, ifjúsági szervezet és kezdeményezés előtt. I. 1. 5. A magyarságtudat védelme - kisebbségben A szlovéniai magyar nyelvterület, amely minden irányban meghaladja a politikai határokat, széleiben bizony töredezik. Különösen nagy a veszély a szórványvidéken, Muravidéken, amely egyben magyar nyelvszigetnek is számít. Késleltetni a nyelvi és etnikai eróziót nem könnyű feladat. De eközben kialakulóban vannak azok a stratégiák, amelyek a magyarságtudat megtartását, az identitásőrzést jelölték meg irányelvként. A 90-es években sikerült szabad, önálló sajtót és hiteles képviseleti intézményeket: politikai, érdekvédelmi és kulturális szervezeteket létrehozni. A magyarság megtartásának és megerősítésének stratégiája pedig most mindenekelőtt azon múlik, hogy a kisebbségi sorsban élő magyaroknak sikerül-e polgárosodniok, fel tudják-e építeni önkormányzatukat: autonómiájukat, helyre tudják-e állítani azt a nemzeti 19
