Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 7. A tudomány szolgálatában
A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN - TUDOMÁNYTÖRTÉNETI MŰVEK 1997-ben került ki a nyomdából az Üdvözlet Alsólendváról = Pozdrav iz Dolnje Lendave, Alsólendva képes levelezőlapokon = Mesto na razglednicah v letih 1898 do 1945 című kétnyelvű (szlovén-magyar) monográfia, amelynek szerzői Štefan Galič - Szúnyogh Sándor - dr. Tomka Miklós voltak. A könyvel Lendva Község Önkormányzata adta ki a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával. Szúnyogh Sándor írt benne magyar nyelven egy áttekintést Lendva város rövid története a kezdetektől a második világháború végéig címmel, melyet Zver Ilona szlovén nyelvre, Melanija Fabčič pedig angol és német nyelvre fordított le. Göncz László történész doktori disszertációjának könyvvé bővített formája 2001-ben jelent meg A muravidéki magyarság: 1918- 1941 címmel Lendván, az MNMI gondozásában. Ez a történeti mű több évtizedes hiányt pótol, és egyben a muravidéki magyarság tudományos és kutató tevékenységének egy újabb fejezetét képviseli. Göncz László történészként olyan témához nyűit, amely eddig fehér foltnak számított a muravidéki magyarság történetében. A mű 367 oldalt tesz ki, hat érdemi részre tagolódik. A bevezető gondolatok után, amelyben a szerző néhány általános ismertetést közöl, az első világháború végétől a trianoni békeszerződés megkötéséig tartó majdnem két év eseményeit tárgyalja. Részletesen taglalja azokat a helyi szinten és a nagypolitikában lezajlott eseményeket, amelyek végül is oda vezettek, hogy 1919. augusztus 1 -jén Muravidéket a nagyhatalmak az újonnan megalakuló SzHSz Királyságnak ítélték. Külön fejezetben foglalkozott Göncz László a határmegállapítás kérdésével a Mura menti térségben, mivel három éven keresztül. 1921-től 1924-ig tartott a magyar - jugoszláv határ pontosítása. Mindenképpen fontos megemlíteni, hogy a győztes hatalmak által deklarált határmegállapító bizottság az egész Kárpát-medencében egyedül Muravidék vonatkozásában javasolta 27 település Magyarországhoz való csatolását. A javaslatot azonban a Nagykövetek Tanácsa elvetette. A negyedik fejezetben a szerző a muravidéki magyarság gazdasági, társadalmi és politikai életét mutatja be a két világháború közötti időszakban. Külön alfejezetekben szól a 20-as évek sokszínű politikai eseményeiről, a pártokról, az országos és helyi választásokról, a diktatúra időszakáról és a magyarság fokozott elnyomásáról ebben az időszakban. A könyv részletesen kitér a földreformra és a kolonizációra. A földreformból - vagyis az uradalmi földek felosztásából a nincstelen, illetve a megélhetéshez kevés földdel bíró földművelők között - a magyarságot más, nem szláv elemekkel együtt kizárták. A kolonizációval viszont az állam nem titkolt célja az volt, hogy az Alsólendva környéki magyar tömböt felhígítsa és elszlávosítsa. Emellett a szerző kitér még az 209
