Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 1. A szlovéniai magyar könyvkiadás
A SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖNYVKIADÁS kiadványok is megjelentek. A tudományos irodalmat a különböző dialektológiai munkák képviselik. Szlovénia és Magyarország között jelenleg vitás kérdés nem maradt. S ami gazdasági téren csak nehézkesen valósul meg, kulturális téren a régiókban már megvalósult. Zala és Vas megye között a kulturális együttműködés már több évtizedes múltra tekint vissza. Az 1992-ben aláírt szlovénmagyar kisebbségi egyezmény és az 1994-ben mindkét fél részéről ratifikált alapszerződés mintájára a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önkormányzat évente aláírja a kulturális együttműködésről szóló megállapodást. Az alapszerződésből eredő kötelezettségeket a már működő kormányközi kisebbségi vegyesbizottság évenként legalább egyszer tárgyalásokon értékeli.5 Ám a pozitív diszkriminációra épülő szlovén kisebbségpolitika és a már két évtizede működő kulturális autonómia sem jelent garanciát, sem Center Banffy Központ Lendava - Lénává A Bánffy Központ emblémája Tervezte: Meszelics László megnyugtató választ a kis létszámú magyarság jövőjét illetően. Ezen belül viszont a magyar könyvkiadásnak fontos szerepe van, hiszen nagy mértékben hozzájárul a magyar kisebbség megmaradásához. I. 1. 4. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMl) és a Bánffy Központ szerepe a szlovéniai magyar könyvvilágban 1994. január 1-jével a Szlovén Köztársaság Alkotmánya 64. cikkelyének értelmében alapították meg a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet, amelynek feladatkörébe tartozik a magyar nyelvű könyvkiadás is. Az MNMI segíti a muravidéki magyar irodalom és egyéb alkotók munkáját, valamint szorosan együttműködik azokkal, akik a magyar könyvkiadás által támogatják az írókat, költőket könyveik megjelentetésében. A könyvkiadás terén ma már állandósulni látszik az évi nyolc-tíz kiadvány, amely tartalmát illetően a szépirodalom, a helytörténet, a néprajz, a szociográfia területére terjed ki. Az általában 800- 1000 példányszámban megjelenő könyvek mintegy kétharmada kel el az olvasóközönség körében és a kötelező példányok küldésével a magyarországi és a szlovéniai közgyűjteményekbe. 5Székety András Bertalan: Magyar-szlovén kapcsolatok. In: Társadalmi Szemle, 1996., 5. sz., 64-65. p. 17
