Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI szomszédos Zala és Vas megyékben egyaránt elismert helytörténeti író, egyháztörténész. Kutatásaihoz forrásanyagot a szombathelyi és a zalaegerszegi levéltárakban, valamint a hazai könyvtárakban és intézményekben is gyűjtött. Műveiről számos recenzió, kritika jelent meg a magyarországi szakmai lapokban a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közleményektől kezdve a Zalai Hírlapig és a Pesti Hírlapig. Dr. Halász Albert 1999-ben védte meg Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken című doktori disszertációját Budapesten az ELTE BTK Néprajzi Tanszékén. Még ugyanabban az évben az MNMI gondozásában ki is adták Lendván. De 1994-ben már megjelent Az alsólendvai sajtó és néprajz 1889- 1919 című néprajzi és sajtó történeti munkája, ezenkívül rendszeresen publikált a hazai és a magyarországi szakmai lapokban. A 90-es években számos néprajzi cikkét közölték a Népújságban és a Naptárban is, köztük szerepel a Lakodalmi kézikönyv (Népújság, 1996. XII. 5., 47. sz., 11. p.). Az elfelejtett falu, Domaföld (Népújság, 1996. XI. 14.. 44. sz„ 6 p.j. Boldogasszony havának első napja (Naptár, 1998.. 58-68. p.), Kihűlt a ház melege (Népújság, 1997.1. 30., 4. sz„ 11. p.). Állandó néprajzi gyűjtemény nyílt Kapornakon (Népújság, 1997. VII. 3., 9. p.). Szabó Mária nyugdíjas hivatalnoknak rövid időn belül három néprajzi, honismereti kiadványa jelent meg az MNMI gondozásában: 1996-ban Régi magyar lakodalmas szokások és köszöntők a Lendva-vidékifalvakból, 1999-ben így játszottunk mi és 2002- ben Magyar nyelvi régiségek Lendvavidékről címmel. Göntér János vasutas, helytörténeit író 1998-ban adta ki Dobronak múltja és jelene a határ mentén című munkáját, amelyben szülőfalujának történetét írja le könyv formában. Vida István petesházi gazdálkodó hasonló késztetéssel jelentette meg helytörténeti művét az MNMI gondozásában, mint Göntér János. Címe: Egy petesházi tüzér visszaemlékezései a II. világháborúra 1941 -1945. 2001-ben került a nyilvánosság elé a Gyermekkorom faluja: forgácsok Göncz János hetési képeiből, emlékeiből című kötet. Egy letűnt kort és egy régi falut - Hidvéget - mutat be saját képeivel illusztrálva és írásban is. A szövegek többnyire a képek mellé fűzött magyarázatként szerepelnek, és néprajzi gyűjtésekre emlékeztető részletességgel mutatják be a falusi élet különböző momentumait: az aratást, a cséplést, az őszi munkálatokat a határban, a szőlészeti munkákat, a favágást stb. Élvezetesek a szerző anekdotái, amelyeket előszeretettel fűz a falusi népszokásokat leíró történetekhez. 159
