Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)

I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai

A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI DOBOSICS József (Muraszerdahely. Mursko Središče, 1904 - Lendva, Lendava, 1994) költő. 1904-ben született Muraszerdahelyen, amikor még magyarul nevezték el a települést és ott még sok magyar élt. így horvát származása ellenére magyar neveltetésben részesült, és is­koláit is magyarul végezte. Csáktornyán tanulta ki a borbély szakmát, majd Lendván nyitott fodrászszalont. Évtizedeken keresztül kísérte figyelemmel Lendva város polgárainak éle­tét és politikai megnyilvánulásait. Megélt két világháborút is. Idősebb korában Lendván az idősek otthonában élt egészen haláláig. 1918-ban, az első világháború vége felé kezdett el verseket írni. Sok minden érde­kelte, Tagorét olvasott, Mariborba járt operába. Színdarabokban is játszott, s Ró­mában csodálta meg Michelangelo Pietáját. Fiatal volt, s teli energiával. Az Üstökös című verse megjelent a budapesti Színházi Élet című lapban. írogatott az eszéki Képes Újságba, a Naptárba, a Muratájba, s még egy angliai almanachba is bekerül­tek költeményei. Gyakori motívumai: a háború élménye és a felejtés lehetetlensége, a szerelem vonzása, a melankólia, a mélabú, végül a magány. A Népújságban meg­jelent interjúban a következőket nyilatkozta: „Sajnos sosem karoltakfel, mint költőt, ezért néha melankóliás voltam. Amikor verset írtam, sokszor sírtam is. Egy különle­ges szó is elindíthatott a versíráshoz, csak egy szép szó kellett hozzá. ” 66 Dobosics József versei nem kerültek be Az igét őrizve c. szlovéniai magyar költők antológiájába, de annak ellenére, hogy önálló kötete nincs, mégis olvashatjuk ver­seit a muravidéki magyar folyóiratokban. 66 Zágorec-Csuka Judit: Akinek a vers a szenvedélye, interjú Dobosics József költővel. Népújság, 1993. január 29.. 157

Next

/
Thumbnails
Contents