Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)

I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai

A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI ben bízhat az ember.” A monográfia összefoglalóját Gábor Zoltán portréja címmel Tanja Šimonka művészettörténész írta szlovén nyelven. A mű egyéb fejezeteit Lázár Bea, Császár Jolán fordították le szlovén nyelvre. A mű összefoglaló részét horvátra Stijačič Dubravka és Ančič Darinka, angolra pedig Suzanne Király-Moss fordítot­ták. A mű négy részre tagolódik: Gábor Zoltán az ember, Gábor Zoltán a művész, Véle­mények Gábor Zoltánról, valamint Gábor Zoltán művei és bibliográfiája. A mono­gráfia 56 Gábor Zoltán-reprodukciót (festményt, grafikát, könyvborítói) tartalmaz, ezeket Tanja Šimonka válogatta a könyv képi anyagaként. A könyv formatervezője Meszelics László volt. Szerkesztette Bence Lajos, a fotókat Mester Tibor készítette. 2003-ban jelent meg a muraszombati Franc-Franc Kiadó gondozásában a Hidak a határon sorozatban a Slepci na zemljevidu (Vakok a térképen) című szlovén for­dításkötet, amelyet Maria Millas válogatott és fordított szlovén nyelvre. A kötet kiadója Franci Just volt, a formatervezés Orbán Péter munkája. A kötetben négy meghatározott ciklust találunk: Kiűzve az Édenből, A hattyúk repülésével, Szív a szívben, Közelségek. Milan Vincetič63, muravidéki szlovén költő, a kötet recenzen­se a következőket írta: „ A verseskötet szubtilis, de egyben expresszív lírai reflexi­ók gyűjteménye. Ezek olyan versek, amelyek éppen közvetlenségükkel rendítenek meg, olyan versek, amelyek a lendvai térség érzékeny és sebezhető magyar tollára hívják fel a figyelmet...” Neža Maurer,64 híres szlovén költő így írt a kötet kísérőszövegében: “A mi államunk a megengedett lehetőségek közt támogatja a Rába-vidéki szlovén kisebbséget Ma­gyarországon (szlovén iskolaügy, kulturális tevékenységek): és azokat a fordításo­kat is, amelyek magyar nyelven íródnak. De kevesebb az a törekvés, főleg a költé­szetben, amely a magyar irodalmat közvetítené szlovén nyelven. Úgy mondhatjuk, mégis szerencsés véletlennek tarthatjuk, hogy Zágorec-Csuka Judit a határ men­tén él. Ő igazi magyar alkotó, habár léthelyzetét Szlovéniában éli át. De még annál is több, hogy a szlovének sajátjuknak vélik őt, hiszen rövid idő leforgása alatt immár két kötete is megjelent szlovén nyelven." 2003-ban adták ki Kiűzve az Édenből című második verseskötetét, amelyet Orbán Péter tervezőgrafikus illusztrált, a Bibliából véve a motívumokat. A kötet négy cik­lusra oszlik: Ha angyalod lennék. Itt maradtam élve, Átmenet vagy, Kiszolgáltatva. A versek prológusa és epilógusa - kissé rendhagyó módon - egy-egy Czirják Edit 63 Milan Vincetič: Judit Zágorec-Csuka: Slepci na zemljevidu, (Vakok a térképen). Murska Sobota, Franc-Franc, 2003. Fülszöveg. 64 Neža Maurer: Judit Zagorec-Csuka: Slepci na zemljevidu, (Vakok a térképen). Murska Sobota, Franc-Franc, 2003. 90-93. p. 149

Next

/
Thumbnails
Contents